Korcsoportos hírlevél
Korcsoportos hírlevél

aa

a



A baba, a mama és a család új ritmusa

A szüléssel annyira felborul minden, amit eddig megismertünk az életben, ahogy azt korábban elképzelni sem tudtuk. Csak azoknak nem jelent újdonságot a jelenség, akik szültek már. Ráadásul a hormonok is dobálnak minket. Ebben a káoszban kell kapaszkodót adnunk az újszülöttnek a földi élethez.

A baba a születés utáni hetekben azzal ismerkedik, hogy levegőt kell vennie, hogy hangot tud kiadni, és még azt hiszi, hogy ő az anyukája, az anyukája pedig ő. Hetek telnek el, amíg eléri a minimum szükséges 4 kilós súlyt ahhoz, hogy hosszabb időt, 6-8 órát végig tudjon aludni, és rájöjjön, hogy ő és az anyukája két különböző személy. Úgy tudjuk segíteni, hogy jól, biztonságban, szeretve tudja magát érezni a világban, ha sorrendiséget viszünk az életébe és rávezetjük az optimális megoldásokra. A sorrendiség történések egymásutániságát jelenti, nem pedig percre pontosan meghatározott rendszert. A sorrendiség azt jelenti, hogy alvás után eszünk, evés után játszunk, játék után alszunk. A rendszer NEM azt jelenti, hogy egy meghatározott időpontban erőltetjük, hogy valamit csináljon a gyermek – aminek nincs értelme és amitől mindenki ideges lesz. Akkor nyugodt a család, ha nyugodt a mama. És akkor nyugodt a mama, ha nyugodt a baba.

Hogyan telhet egy nap? Lássuk. Felébred a baba, a legtöbben enni kérnek. Evés közben beindul az emésztés, kisvártatva jön a nagy adag "rotyiTisztába tesszük, felöltöztetjük. Jöhet a korosztálynak megfelelő játék. A néhány hónapos csecsemőknek a nézelődés az anya közelében, nagyobbaknak forgolódás, csúszás-mászás, hempergés a pléden, a még nagyobbaknak udvar, játszótér. Itt aztán jó esetben elfárad a figyelme és a teste, telítődik élményekkel, tapasztalatokkal, kvázi tanul, így jól esik ezek feldolgozása, az alvás. Ha látjuk, hogy már nem olyan intenzív a baba, csendesítsük el a környezetet. Amikor már révetegen mered maga elé, betehetjük a kiságyába. Ha ez után nem csinálunk éles zajt, jó eséllyel elalszik az ágyikójában.

Ébredés után kezdődik minden elölről: evés, "rotyi", pelenkacsere, játék, alvás. Ha sikerül kialakítani a sorrendiséget, a baba jó eséllyel magától beáll egy körülbelül 2,5-3,5 óránkénti periódusra. Ez rendkívül ideális a kismamának is, mert tervezhetővé válik a napja. Vagyis az alvásidőben tudunk aludni, főzni, hajat mosni, akár aludni, stb. 

Az újszülöttek még nem tudják megkülönböztetni a nappalt és az éjszakát, ők még csak rendszeres időközönként kérnek enni a nap 24 órájában.

A csecsemők napközben még délelőtt fél 10 körül és délután 3 körül szoktak aludni. Este igyekezzünk 8 óráig ágyba tenni a kicsit. Ha csak nyöszörög éjszaka, akkor ne rontsunk be hozzá és kapjuk fel félálomban, hanem várjuk meg, amíg visszaalszik. Ha segélytkérően sír, vegyük fel! 11-13 hónapos koruk körül a babák a délelőtti és délutáni alvásból átállnak a napi egyszeri, déli alvásra. Ez általában óvodáskor vége felé marad el.

A korosztályra, kilóra és órákra vonatkozó adatok kizárólag iránymutatóak, azokban éles eltérések adódhatnak babánként. A sorrendet érdemes kialakítanunk és figyelnünk, mit szeretne, mit kér a baba, hogy árthatunk neki a legkevésbé.



Általános egészségügyi normák – Oltások

Az oltások beadása a modern korban olyan természetes, mint az étkezés előtti kézmosás vagy a rendszeres tisztálkodás. Amikor egy gyermek védőoltást kap, tartósan immunissá, azaz védetté próbálják tenni bizonyos fertőzések ellen. Miért van szükség erre? Egy felmérés szerint tovább élünk, amióta oltják az embereket, sőt a 20. században a védőoltás volt a legjelentősebb találmány, ami meghosszabbította az emberek életét. Még a tiszta ivóvíz sem mentett meg annyi életet, mint a védőoltások. Magyarországon közel 100 százalékos az „átoltottság”, így nem hal meg egyetlen gyermek sem torokgyíkban. Nálunk évtizedek óta nem fordulnak elő járványos gyermekbénulás esetek, extrém ritka a csecsemőkori tbc-s agyhártyagyulladás. Sok évtizede nem halt meg Magyarországon kisgyermek kanyaró miatt. Nem születik torz újszülött anyai rubeolafertőzés következtében.

Ingyenesek a kötelező védőoltások, mert közös érdekünk, hogy az országban ne maradjanak veszélynek kitett emberek. A védőoltások (=vakcinák, oltóanyagok) olyan készítmények, melyek az emberi szervezetet ellenállóvá képesek tenni bizonyos fertőzésekkel szemben. Az orvos felelőssége és kötelessége eldönteni, mikor adja be az előírt védőoltást. Minden csecsemő oltása fontos. 

Ma már senki nem gondolja nálunk, hogy jobb volna átesni kanyarón, mint elkerülni, de – sajnos – több olyan ország van a világon, ahol jobban félnek a kanyaró elleni védőoltástól, mint a kanyarótól. Több európai országban nincs a miénkhez foghatóan magas átoltottság, aminek következtében kisebb-nagyobb helyi járványok kirobbannak. A kanyaró például egyike a legkönnyebben terjedő fertőzéseknek. 

Az oltástól való félelem először autista gyermekek kapcsán terjedt el. Az autizmus betegségcsoportról azóta bebizonyosodott, hogy legnagyobb szerepe az örökletes tényezőknek van és nem vírusfertőzéseknek, illetve védőoltásoknak. Most már teljes biztonsággal elmondható, hogy semmilyen ok-okozati kapcsolat nincs sem a kanyaró, sem az ellene adott védőoltás és az autizmus között. 


Kötelező oltások

TIPP

Oltás után 30 percig maradjunk a rendelőben!

Az a védőoltás számít beadottnak, amiről van papírunk, dokumentumunk! Vagyis ügyeljünk rá, hogy a megfelelő helyre felírják, igazolják, hogy a gyermek megkapta az oltást! Ez alapszabály.

Vannak oltási reakciók, tünetek és panaszok, amelyeket a vakcináció természetes velejáróinak tekinthetünk. Az orvosok ismerik az okaikat és nem tartják őket sem veszedelmesnek, sem különösnek. Helyi reakció lehet a beadás helyén a fájdalom, bőrpír, esetleg a végtag duzzanat. a beadott oltóanyag keltette immunológiai reakció jelei ezek, nem szükséges, mi több, értelmetlen rá a borogatás vagy egyéb külső kezelés. A végtag mozgatásakor jelzett fájdalom, láz azonban indok lehet láz- és fájdalomcsillapító adására, amire a paracetamol vagy az ibuprofen készítmények javasoltak.

A csecsemőkorban adott oltások után –az MMR kivételével- maximum 3 napon belül lehet számítani az előbb sorolt tünetekre. Csak akkor adjon lázcsillapító gyógyszert oltás után, ha erre a csecsemő már lázas, semmiképpen se megelőzésként! 

1. BCG-oltás

Élete első védőoltását minden gyerek már a szülészeten megkapja. A BCG a Bacillus Calmette Guérin rövidítése. Az oltás védetté teszi az oltottat a tuberkulózissal, rövid nevén a tbc-vel szemben is.


2. DaPT-IPV-Hib védőoltás

Két hónapos korban kapják először, összesen öt súlyos fertőzés ellen véd: torokgyík, szamárköhögés, tetanusz, Hib-meningitisz és poliomyelitis anterior acuta ellen. Pár napig várható a csecsemő viselkedésében változás – nyugtalanság, felsírás, étvágytalanság - ez az a minimális „ár” amit fizetni kell a betegségek elkerüléséért. A tetanusz ellen oltani például azért fontos, mert műtét, égés, fagyás, roncsolt seb, állati harapás, de akár hétköznapi munkavégzés, ház körüli teendők, kertészkedés, sport, közlekedési baleset következtében elszenvedett sérülés esetén is kialakulhat.


3. Pneumococcus fertőzés 13 szerotípusa elleni konjugált védőoltás

13 különböző pneumococcus törzs elleni oltás.


4. MMR, mumpsz, morbilli (kanyaró), rubeola elleni védőoltás

Ezt a háromkomponensű, élő, gyengített vírusvakcinát két alkalommal, 15 hónapos és 11 éves korban adják. Az oltást a bőr alá (subcutan) kell adni, 7-9 nap múlva lehet oltási reakcióra számítani.


5. Hepatitis B védőoltás fertőző májgyulladás ellen

A hepatitis B vírus fertőzés általában vérrel és szexuális érintkezés során átadható át, kismértékben a fertőzött emberek egyéb testváladékai is fertőzőek lehetnek. 


Ajánlott oltások

Hozzá lehet már jutni több védőoltási naptárban nem szereplő vényköteles védőoltáshoz. Sokan azt gondolják, hogy ezek „luxusoltások”, mert ha fontos lenne, biztosan a kötelezők között lenne. Szerencsére ezeknek az oltásoknak a fontosságáról a Védőoltási Tanácsadó, az orvosok személyre szabott véleményt mondanak, egyéni kockázatokat mérlegelve adnak oltási tanácsot:

  • A rotavírus gasztroenteritis elleni oltás (12 hetes korig ajánlott elkezdeni, fél éves korig ajánlott befejezni. Szájon át, „szúrás nélkül” adandó védőoltás, csecsemőbarát megoldás.
  • A meningococcus C fertőzés elleni oltás (oltani érdemes az oltatlan kiskamaszokat is, egyébként csecsemőkorban, két hó eltéréssel kétszer, a kisgyerekeket egy éves kor után emlékeztető oltással). A gennyes agyhártyagyulladás egyes típusaitól véd. 
  • Influenza elleni oltás (minden évben biztosít térítésmentes készletet az ÁNTSZ a magas kockázatú csecsemők és 3 éven aluliak oltására).
  • RSV-fertőzés elleni passzív immunprofilaxist is kaphatnak csecsemők.


Ajánlott védőoltások a csecsemőkoron túl

Túl az első életéven a bárányhimlő, a kullancs terjesztette agyhártyagyulladás vírus, a hepatitis A, és a humán papillomavírus (méhnyakrák egyik okozója) fertőzés elleni oltások jönnek szóba.

A kullancsvírus-fertőzés tipikusan a mi régiónk betegsége! A kisgyermekkori esetek ritkák, ám a gyógyultak többsége maradványtünetekkel kínlódik amíg él, a legtöbben soha többet nem tudják folytatni a betegségük előtti életvitelüket, munkájukat. 


Gyakori kérdések 

„Túl fiatalon adunk túl sok védőoltást a csecsemőknek? Túlterhelik az immunrendszert?”

Ez a leggyakoribb oltások elleni aggálya a szülőknek, akik bőven találnak „muníciót” az anti-vakcinációs weblapokon és lakossági fórumokon erre a kettős aggodalomra. A valóságban az a helyzet, hogy az immunrendszert a csecsemőkorban sem, később sem lehet oltásokkal túlterhelni, az oltások ugyanis nem terhelik, hanem működtetik az immunrendszert. Fél éves korra az édesanyánktól kapott antitestjeinket elveszítjük, tehát védtelenné válunk. Ráadásul igen sokat fejlődött a vakcinák előállítási technológiája!


 „Nem helyes egyszerre több oltást adni egy gyermeknek?”

Ez a tévhit is aggodalomból ered, ám teljességgel alaptalan. Az immunrendszerünk naponta kórokozók és egyéb környezeti antigének százával kell megküzdjön, csak légúti vírusokból több tucat ér el mindenkit még családi környezetben is. Számos vizsgálat igazolja, hogy az egy időben adott több oltás sem az oltási reakciók esélyét nem fokozza, sem a kialakuló immunválaszt nem csökkenti. 


 „Az oltások természetellenesek, mérgező, rákkeltő anyagokat, formaldehidet, higanyt, aluminiumot tartalmaznak?”

Valójában higany nincs, soha nem is volt egyetlen vakcinában sem, vízoldékony higanyszármazék egyes vakcinákban minimális mennyiségben jelen van, teljességgel ártalmatlan, felhalmozódásra képtelen, az oltást követő napokban változatlan formában a testváladékokkal kiürül. Az alumínium évtizedek óta ismert és bizonyítottan veszélytelen, az immunizációt elősegítő segédanyaga az oltóanyagoknak.

Azok a csecsemők, koraszülöttek, akik nem teljesen egészségesek, valamilyen idegrendszeri vagy egyéb betegségben szenvednek, fontos, hogy eljussanak a lakóhelyük szerint illetékes Védőoltási Tanácsadóba, ahol el lehet dönteni, mikor lehet őket minél előbb védelemben részesíteni. Az ilyen csecsemők általában még az egészségeseknél és szélesebb körű védelemre szorulnak, egyedi oltási tervet készítünk nekik és az őket körülvevő családtagoknak.

Bízzon az orvosban, védőnőben! Ha még mindig maradt kérdése, hasznos tudnivaló olvasható a (www.vacsatc.hu, www.oltasbiztonsag.hu) honlapokon, illetve a www.gyermekbetegségek.hu weblapon. Lehetősége van bejelentést tenni bármilyen, védőoltással összefüggésbe hozható mellékhatással, szokatlan oltási reakcióval kapcsolatban ezeken az internetes oldalakon.

FIGYELEM!

Kérjük, ha az internetről tájékozódik, mindig ellenőrizze az információk forrását, hasonlítsa azt össze más oldalakon írt információkkal. Javasoljuk, hogy menjen el baba-mama klubba, hiszen ott a valóságban találkozhat szülőtársakkal, tapasztalataikkal segíthetik egymást! 


Gyorslinkek