Koragyermekkor portál

Korcsoportos hírlevél

15 hónap

20. Baba-mama hírlevél – 15 hónapos gyermek

2015.07.16.

Kedves Olvasó, kedves Szülők!

Szó lesz a táplálkozásról, arról mit és mikor érdemes adni gyermekünknek, a szobatisztaságról és beszélünk a nemiség, a nemi identitás kérdésköréről is.

Számos egyéb, érdekes és hasznos cikket talál a várandósságtól a gyermek hetedik életévének betöltéséig terjedő időszakra vonatkozóan a www.koragyermekkor.hu weblapunkon.

Üdvözlettel:

Koragyermekkori program

Gyorslinkek

<contents headingid="563017" moderate="true" read="true" title="15 hónap" url="korcsoportos_hirlevel/15_honap" write="true">
<article contentid="569998">
<title>20. Baba-mama hírlevél – 15 hónapos gyermek</title>
<url>korcsoportos_hirlevel/15_honap/20_hirlevel_15_honap.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1437045060000">
<year>2015</year>
<month>7</month>
<day>16</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>13</hour>
<minute>11</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>
<h4>Kedves Olvasó, kedves Szülők!</h4>

Szó lesz a táplálkozásról, arról mit és mikor érdemes adni gyermekünknek, a szobatisztaságról 
és beszélünk a nemiség, a nemi identitás kérdésköréről is.

Számos egyéb, érdekes és hasznos cikket talál a várandósságtól a gyermek hetedik 
életévének betöltéséig terjedő időszakra vonatkozóan a <a href="http://www.koragyermekkor.hu " title="">www.koragyermekkor.hu</a> weblapunkon.

Üdvözlettel:

Koragyermekkori program
</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

<h4>Enni és lenni – táplálkozás</h4>

A gyermeke bizonyára megismerkedett nagyon sok olyan étellel, amit Ön már régóta
fogyaszt. Nyilvánvalóan kialakultak a kicsi preferenciái is. Mit adhatunk neki,
amivel leginkább hozzájárulunk a fejlődéséhez?

<embedded align="right" bottom="0" height="217" id="563574" left="10" right="0" title="" top="0" width="150">
<image>
<title>20_enni_es_lenni.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/cms68936/20_enni_es_lenni.jpg</url>
<width>150</width>
<height>217</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>-</metasize>
<thumbnail>
<image>
<title>20_enni_es_lenni.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/563573/tn_20_enni_es_lenni.jpg</url>
<width>39</width>
<height>56</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>thumbnail: -</metasize>
</image>
</thumbnail>
</image>
</embedded>A kicsik egészséges fejlődését ebben a korban leginkább a jól megválasztott vegyes
étrend képes biztosítani. Szülőként azért is érdemes figyelnünk a változatos étkezésre,
mert csak így tudjuk biztosítani a gyerekeknek a szükséges vitaminokat természetes
úton, és így kerülhetjük el, hogy az egyoldalú táplálkozás miatt valamilyen hiányállapot
alakuljon ki. A vegyes étrendhez való szoktatás egyben a későbbi egészséges élet
alapja is, emellett a lehető legjobb módja a túlsúly és az elhízás megelőzésének.
Azt azonban tartsuk szem előtt, hogy a gyerekek számára az elsődleges példát a
szülők étkezési szokásai adják, és nem az, amit mondunk neki. Ne várjuk el tehát,
hogy a kicsik szeressék a friss zöldséget és gyümölcsöt, ha azt látják, hogy mi
magunk csak nagyon ritkán fogyasztjuk ezeket.

Az étkezések kialakításakor figyeljünk rá, hogy lehetőleg mindig ugyanabban az
időpontban étkezzünk, naponta lehetőleg ötször (a főétkezések között kisebb adag
tízóraival és uzsonnával). A rendszeresség mellett mindig hagyjunk elég időt a
gyerekeknek, hogy be tudják fejezni az étkezést a saját tempójukban, nyugodt hangulatban.
Ezzel elejét vehetjük a felnőttkori rossz szokásokból származó elhízásnak.

A csecsemőkori nagyon gyors növekedéshez képest a kisdedek fejlődése egyéves
kor után már lelassul, így nincs szükségük olyan nagy mennyiségű tápanyag- és
energiabevitelre, mint korábban.

Az étkezésen túl a gyerekeknél is fontos a megfelelő folyadékpótlás. A szervezetük
folyadékigényét sok minden befolyásolja (életkor, a környezeti- és a testhőmérséklet,
aktív mozgás, stb.), általánosságban mégis elmondható, hogy a napi teljes folyadékigényük
ételben, italban, ivóvízben kb. 1,5 liter naponta. A legjobb, ha egyéves kor után
elsősorban ivóvízzel (esetleg gyerekeknek való ásványvízzel) csillapítjuk a szomjat,
ezt néha kiegészíthetjük gyerekeknek való teával, gyümölcslevekkel, levessel,
kevés tejjel vagy tejhelyettesítő készítménnyel.

<textbox align="center" width="100%">
<title>
TIPP
</title>
<body>
Tévedés azt hinni, hogy a gyümölcslé megfelelő folyadékpótló, ugyanis erőteljesen
módosítja az ízérzékelésünket, ezért még többet kívánunk belőle fogyasztása után.
A gyümölcsrosthoz egyszerűbben és hasznosabban hozzájuthatunk, ha megesszük magát
a gyümölcsöt. A gyümölcsleveket emellett rendszeresen cukrozzák. Ha mindenképpen
gyümölcslevet szeretnénk adni a gyermeknek, hígítsuk azt legalább a kétszeresére.

A cukor valóban jó eséllyel teszi tönkre a szervezetünket. Iktassuk ki a konyhából
és ne adjunk a gyereknek cukrozott folyadékot és táplálékot. 
</body>
</textbox>

<h4>Ne bonyolítsuk túl a szobatisztaságot!</h4>

<embedded align="left" bottom="0" height="217" id="563578" left="0" right="10" title="" top="0" width="150">
<image>
<title>20_ne_bonyolitsuktul_aszobatisztasagot.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/cms68938/20_ne_bonyolitsuktul_aszobatisztasagot.jpg</url>
<width>150</width>
<height>217</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>-</metasize>
<thumbnail>
<image>
<title>20_ne_bonyolitsuktul_aszobatisztasagot.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/563577/tn_20_ne_bonyolitsuktul_aszobatisztasagot.jpg</url>
<width>39</width>
<height>56</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>thumbnail: -</metasize>
</image>
</thumbnail>
</image>
</embedded>A kisgyerekek bilire szoktatásának idejéről és módjáról nagyon eltérőek a vélemények,
de abban a szakemberek is egyetértenek, hogy nincs olyan, hogy egyszercsak spontán,
magától kialakul a szobatisztaság. A gyerekeket meg kell erre tanítani, de nem
mindegy, hogy hogyan. A szobatisztaság ugyanakkor a szülőkkel való együttműködés,
a civilizációs szokások megtanulásának fontos állomása.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az egy-másfél éves korban kezdődő szoktatás
túl korai, és ilyenkor a gyerekek gyakran ellenállnak, vagy a szoktatás sikertelensége
konfliktusba torkollik és feszültséget szül a gyerekek és a felnőttek között.
A másik véglet, amikor teljesen „a gyerekre bíznák”, hogy mikor válik éretté a
szobatisztaságra, ennek eredményeként nem ritka a 3-4 éves pelenkás, de a szobatisztasági
tréning halogatása és kitolása eddig a korig értelmetlen és felesleges.

A szobatisztaságra szoktatás legalkalmasabb ideje a gyerekek két és három életéve
közötti időszak. Ekkor viszonylag konfliktusmentesen kialakítható a szobatisztaság,
ha a szülők megfelelően figyelnek a gyerekekre. Fontos azonban, hogy a kicsik
megértsék: most meg kell tanulniuk akarattal irányítani a pisi és a kaki visszatartását
és elengedését. Megfelelő bátorítással és dicsérettel 2-2,5 éves kor körül a szobatisztaság
néhány hónap alatt kialakul, és a gyerekek hallatlanul büszkék új teljesítményükre.

<li>Viszont amíg eljutunk idáig, addig bíznunk kell a gyermekünkben. Ha például továbbra
is pelenkázzuk „biztos, ami biztos” alapon, akkor nem lesz motiválva az átállásra.
Lehetőleg ne kérdezgessük állandóan azt sem, hogy kell-e vécére mennie és ne tegyünk
szemrehányást, ha időnként „baleset” történik. A kicsinek nemcsak az ingert kell
megtanulni felismernie, de azt is éreznie kell, hogy ez az ő feladata. A szobatisztaságra
szoktatásnál azzal teszünk a legtöbbet, ha hozzásegítjük a gyermekünket, hogy
figyeljen a szükségleteire. Ha lehet, minél többet hagyjuk meztelenül szaladgálni
(főleg nyáron), így sokkal természetesebb kapcsolatba kerül a testével. Sokat
segít, ha beszélgetünk a szobatisztaságról, együtt olvasunk játékos könyveket
erről a témáról és elmondjuk, hogy a felnőttek is vécére járnak és nem viselnek
pelenkát.</li>

<li>A szobatisztaságra szokáskor elkerülhetetlenek a kisebb-nagyobb balesetek, emellett
lelki megrázkódtatások is könnyen okozhatnak alkalmi visszaesést (pl. testvér
születése, költözés), de ezek a folyamat természetes velejárói és ha türelemmel
és megértéssel reagálunk, akkor hamar túljutunk ezeken. </li>
</ul>
</body>
</textbox>

<h4>Kisfiú, kislány - nemiség</h4>

Vannak, akik kisgyermekkoruktól kezdve küzdenek azzal, hogy mások, mint a többiek:
vannak például kislányok, akik úgy érzik, hogy fiúnak születtek, csak nincsen
meg hozzá a megfelelő szervük. Sokszor hallunk fiúkról, akik soha nem vonzódtak
a lányokhoz. Az elmúlt évtizedekben gyökeresen átalakult a szexualitásról alkotott
kép, sok ember megengedőbb, elfogadóbb lett a mássággal élőkkel szemben.

A test különbségei már az újszülötteknél megmutatkoznak: a fiúk általában nagyobb
súllyal születnek, a válluk szélesebb, a medencéjük keskenyebb. A kisfiúk sérülékenyebbek:
gyakrabban betegek, nehezebben vészelik át ugyanazokat a betegségeket. A fiúk
általában jobban kedvelik a nagy mozgással járó játékokat, autót, repülőgépet
utánoznak, építenek és szerelnek. A lányok inkább foglalkoznak ékszerekkel vagy
edényekkel, örülnek a szép ruhának, illegetik magukat a tükör előtt. A nemek szerinti
elkülönülés kisiskoláskorra nagyon határozottá válik. A fiúk szívesebben tagjai
nagyobb csoportoknak, a lányok inkább bensőségesen, kettesével, hármasával találkoznak,
pletykálnak.

A gyerekek nagyon korán megértik és „számon tartják” nemüket. Legtöbben már a
beszédtanulás kezdetén pontosan tudják, ki „néni”, ki „bácsi”. Körülbelül kétéves
kortól meglepődnek vagy megsértődnek a kisfiúk, ha lánynak, a kislányok, ha fiúnak
nézik őket. 3-4 éves koruktól kezdve világosan megértik, hogy a nemük alapján
apák illetve anyák, férjek illetve feleségek lesznek.

<embedded align="left" bottom="0" height="217" id="563576" left="0" right="10" title="" top="0" width="150">
<image>
<title>20_kisfiu_kislany_nemiseg.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/cms68937/20_kisfiu_kislany_nemiseg.jpg</url>
<width>150</width>
<height>217</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>-</metasize>
<thumbnail>
<image>
<title>20_kisfiu_kislany_nemiseg.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/563575/tn_20_kisfiu_kislany_nemiseg.jpg</url>
<width>39</width>
<height>56</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>thumbnail: -</metasize>
</image>
</thumbnail>
</image>
</embedded>Természetes, ha a szülők másként bánnak a fiú- illetve a lánygyerekükkel. Az
apák gyakran félénkebben tartják a karjukban a lánycsecsemőt, az anyák viszont
közvetlenebbek lehetnek a kislányukkal.

Az, hogy egy szülő fiút vagy lányt szeretne inkább, nem elítélendő! A szülők
többségének sikerül feldolgozni a csalódást, ha a gyerek nem olyan nemű, mint
amilyet szerettek volna. Ha nehézséget okoz a gyerek nemének elfogadása, pszichológus
segítségét kérheti az a szülő, aki nem tudja elfogadni, hogy fia vagy lánya született.
Az kap az életre jó útravalót, aki gyerekkorában megtanulta elfogadni önmagát
és a fontosabb tulajdonságait.

Még a legjobb, legközvetlenebb családban is gyakran tapasztalható, hogy a kisfiúk
az anyjukkal, a kislányok az apjukkal vannak intimebb, közelibb viszonyban.

A másik nemű szülővel való kapcsolat fontos szerepet játszik a későbbi női vagy
férfi szerep megalkotásában, ezért tartják fontosnak a szakemberek, hogy a gyerekek
akkor is legyenek folyamatos kapcsolatban mindkét szülővel, ha történetesen nem
élnek együtt.

Vannak szülők, akiket aggaszt, hogy a gyerekük a másik nem ruháit viselné szívesen
vagy furcsa dolgai vannak. A fiúknál például a bátorságot szokták hiányolni, lányoknál
a rendet vagy a kedvességet. Mindennek azonban vajmi kevés köze van a későbbi,
akár nemi, akár egyéb tulajdonságokhoz.

A gyerek egészséges fejlődése érdekében lehetőleg egyedül, a szülőktől külön
szobában aludjon.

A gyerekek nagyon figyelik a felnőtt szerepeket, hasonlítani szeretnének, olyanok
akarnak lenni, mint a bátor katona, vagy a sokat utazó nagybácsi. A szülők is
közvetítik feléjük , hogy „ők kik”, például mondhatják, hogy „Te az én fiam vagy,
legyél okos és bátor!”. A biológiai nem (sex) mellett a társadalmi nem (gender)
fogalmát is használják a szakemberek, és még a pszichológusok között is vita van
arról, hogy a nemi identitás mennyiben társadalmi és mennyiben biológiai meghatározottságú.

</body>
</textbox> 

</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source></source>
<author></author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
</contents>

20. Baba-mama hírlevél – 15 hónapos gyermek