Koragyermekkor portál

Korcsoportos hírlevél

28. hét

3. Baba-mama hírlevél – Várandósság, 28. hét

2015.07.16.

Kedves Olvasó, leendő Édesanyák!

Hírlevelünk harmadik számában szót ejtünk a szülő-magzat kapcsolatról, arról az esetleges dilemmáról, hogy hol szüljünk, illetve beszélünk arról is, amikor a vártnál hamarabb lát napvilágot gyermekünk.

Számos egyéb, érdekes és hasznos cikket talál a várandósságtól a gyermek hetedik életévének betöltéséig terjedő időszakra vonatkozóan a www.koragyermekkor.hu weblapunkon.

Üdvözlettel:

Koragyermekkori program

Gyorslinkek

<contents headingid="569977" moderate="true" read="true" title="28. hét" url="korcsoportos_hirlevel/28_het" write="true">
<article contentid="569978">
<title>3. Baba-mama hírlevél – Várandósság, 28. hét</title>
<url>korcsoportos_hirlevel/28_het/3_hirlevel.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1437040980000">
<year>2015</year>
<month>7</month>
<day>16</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>3</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>
<h4>Kedves Olvasó, leendő Édesanyák!</h4>

<p>Hírlevelünk harmadik számában szót ejtünk a szülő-magzat kapcsolatról, arról
az esetleges dilemmáról, hogy hol szüljünk, illetve beszélünk arról is, amikor
a vártnál hamarabb lát napvilágot gyermekünk.</p>

<p>Számos egyéb, érdekes és hasznos cikket talál a várandósságtól a gyermek hetedik
életévének betöltéséig terjedő időszakra vonatkozóan a <a href="http://www.koragyermekkor.hu " title="">www.koragyermekkor.hu</a> weblapunkon.</p>

<p>Üdvözlettel:</p>

<p>Koragyermekkori program</p>
</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>
<h4>Eltéphetetlen szál - Szülő-magzat kapcsolat és kötődés</h4>

<p>Számos kismama hallott már a kapcsolattartás fontosságáról és szabódva mondja
el: „Én nem vagyok képes hangosan beszélni a babámhoz, az olyan furcsa, mintha
a hasamnak beszélnék.” Nyugodjon, meg, a belső beszéd, a simogatás ugyanúgy hat,
mintha fennhangon szólna hozzá. </p>

<p>„Beszélgetsz már a babáddal?” – kérdezgetik egymástól a kismamák. A kapcsolatot
azonban nem kell „felvenni”, hisz már eleve létezik. Anya és magzata több csatornán
keresztül kapcsolódnak egymáshoz:</p>

<ul>

<li>A testi kapcsolat a méhlepényen keresztüli keringés révén valósul meg. Az anya
szervezetéből kémiai anyagok jutnak át a magzatéba, és fordítva, miközben változtatják,
árnyalják egymás testi működését. </li>

<li>A viselkedés csatornáján keresztül az anya minden tevékenysége hat a babára:
mozgása, beszéde, munkájának és pihenésének ritmusa, kisbabájára irányuló viselkedése
(pl. simogatás, éneklés, ringatás). </li>

<li>A láthatatlan csatorna vagy lelki köldökzsinór pedig egy mély, érzelmi összekapcsolódás
anya és kisbabája között. </li>
</ul>

<p>Sokakban felmerül a kérdés: vajon valóban van jelentősége annak, ha a magzatot
is érző, reagáló, kapcsolódásra kész személynek tekintik? Kérdésünkre az egyik
választ a kutatásokból meríthetjük. Ezek egyre erősebb bizonyítékokat nyújtanak
arról, hogy igenis fontos a magzatot is befogadó és reagáló lénynek tekinteni,
és szeretettel fordulni felé. Akik ezt a figyelmet magzatként megkapják, jelentős
előnyökkel indulnak az életben: rendszerint rövidebb és problémamentesebb a születésük,
csecsemőkorukban nyugodtabbak és kiegyensúlyozottabbak, korábban kialakul az alvásritmusuk,
sikeresebben működik a szoptatás, gyorsabban fejlődnek, és erősebb a szülő és
a gyermek között levő kapcsolat.</p>

<p>A szülő-magzat összehangolódásnak sok formája ismert, amit a kismamák és a kispapák
ösztönösen művelnek. Ha a várandós mégis úgy érzi, ebben segítségre van szüksége,
létezik néhány erre irányuló módszer (pl. perinatális haptonómia, anya-magzat
kapcsolatanalízis), amelyet igénybe vehet. </p>

<embedded align="right" bottom="0" height="361" id="563524" left="10" right="0" title="" top="0" width="250">
<image>
<title>3_eltephetetlen_szal.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/cms68866/3_eltephetetlen_szal.jpg</url>
<width>250</width>
<height>361</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>-</metasize>
<thumbnail>
<image>
<title>3_eltephetetlen_szal.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/563523/tn_3_eltephetetlen_szal.jpg</url>
<width>39</width>
<height>56</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>thumbnail: -</metasize>
</image>
</thumbnail>
</image>
</embedded>Az anya és/vagy apa tegye a hasára a kezét, és „hívja meg” a kisbabát egy együttlétre
vagy közös zenehallgatásra. Elmondhatják neki, hogy együtt fognak zenét hallgatni.
Közben megfigyelhetik a baba reakcióját is, és hamarosan tapasztalhatják, hogy
más-más zenékre különböző módon reagál, aszerint, melyik tetszik neki jobban.</li>

<li>Amikor mozog a baba, reagáljon rá vagy értelmezze a mozdulatait. („Hű, ez nagy
rúgás volt, nagyon aktív vagy ma.”, „Úgy tűnik, ma nagyon csendes és nyugodt vagy,
így hat rád az esős idő?”)</li>

<li>Kialakíthatnak egy esti szertartást, amelynek a része a baba bevonása is. Ebben
lehet ének, mese, felolvasás, a nap fontos történéseinek elmesélése, simogatás,
összebújás kis kifli-nagy kifli módon stb. Ezt a család minden tagja nagyon élvezi!</li>

<li>Az anya végezhet belső utazást is. Helyezkedjen el kényelmesen és figyeljen befelé.
Amikor már elcsendesedett, képzelje el, hogy együtt vannak a babával egy megnyugtató,
szép helyen. Ebben az együttlétben sok minden történhet: mesélhet a babának a
családról, a testvéreiről, képzeletben megmutathatja a lakást, ahol élnek, végigsimíthatja
a baba testét, miközben elmondja, melyik testrészét hogyan nevezik, stb. Közben
érdemes figyelni, hogyan fogadja mindezt a baba, melyik helyzetben csendesedik
el és mikor lesz aktívabb. Az ilyen jellegű gyakorlatot le is kell zárni. („Az
együttlétünknek ez a formája hamarosan véget ér. A kapcsolat továbbra is megmarad
közöttünk olyan módon, ahogy ez a hétköznapokban szokott történni. A közös élmények
pedig még szorosabbra fonják kettőnk kapcsolatát.”) </li>
</ul>
</body>
</textbox>

<p>Ön hogyan fordul a babája felé? Sokféle kapcsolódási mód létezik a simogatástól
az éneklésen át a közös játékokig. Egyik nem jobb, mint a másik, minden babának
és mamának megvan a maguk egyedi, jellegzetes kapcsolata, ami számukra mind közül
a legjobb. Megeshet, hogy még nem belső indíttatásból fordulunk a baba felé, hanem
ezt inkább egy feladatnak tekintjük, ettől ne essünk kétségbe! Már így is számos
módon kapcsolódunk egymáshoz, sem az anya, sem a baba nem marad le semmiről, ha
elengedi ezeket a feladatokat. Idővel a legtöbb anya meg tud érkezni a saját belső,
ösztönös kapcsolódási módjaihoz. </p>

<p>

<br>

<h4>Napvilágot látni – de hol?</h4>

<p>

<br>

<embedded align="right" bottom="0" height="361" id="563522" left="10" right="0" title="" top="0" width="250">
<image>
<title>3_meglatni_a_napvilagot.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/cms68864/3_meglatni_a_napvilagot.jpg</url>
<width>250</width>
<height>361</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>-</metasize>
<thumbnail>
<image>
<title>3_meglatni_a_napvilagot.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/563521/tn_3_meglatni_a_napvilagot.jpg</url>
<width>39</width>
<height>56</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>thumbnail: -</metasize>
</image>
</thumbnail>
</image>
</embedded>Talán Önt is foglalkoztatja már a gondolat, hogy otthon hozza-e világra gyermekét
vagy kórházban. Magyarországon mindkét út járható. A kérdés, hogy melyik környezetben
érzi magát alapvetően biztonságban az anyuka.</p>

<p>Mindkét oldalnak megvannak az előnyei és a hátrányai. Az otthon melegét és biztonságát
nem pótolja semmi, ugyanakkor nincsenek benne infúziós állványok, modern műszerek,
steril felszerelések és még sok minden, ami egy szülészetet szülészetté tesz.
A kórházban mindez megtalálható, viszont a legtöbb esetben nem az elsődleges szempont
a szülő nőre való ráhangolódás. A legszerencsésebb természetesen, ha nem kell
választanunk, mert az előnyök egy helyen megtalálhatóak – például egy felkészült
szülészeten, ahol elsődleges szempont a szülő kismama, a baba és a harmónia.</p>

<p>Ha az otthonszülést választjuk, a nagyobb gyerek jelenlétéről vagy távollétéről
is döntenünk kell. Amennyiben otthon lesz a nagyobb testvér, gondoskodjunk egy
számunkra ismerős felnőttről, aki mellett biztonságban tudjuk a gyermeket szülés
alatt, válaszol a kérdéseire és foglalkozik vele. A kisgyermeket még szülés előtt
fel kell készítenünk a történésekre, segítenünk kell neki, hogy helyre tudja majd
tenni a látottakat. A szülés előtt elmesélhetjük, lerajzolhatjuk, elbábozhatjuk
neki, hogy hogyan zajlik a folyamat. Ebben a „Szia baba” című mesekönyv is segíthet,
amely színes illusztrációival szemléletessé és átélhetővé teszi a szülésnél való
jelenlétet.</p>

<li>Vegyünk részt egy otthoni és egy kórházi szülésre felkészítő tanfolyamon is,
ha van rá lehetőségünk.</li>

<li>Ne zárjuk ki, hogy a folyamat máshogy alakul, mint ahogy terveztük! Készüljünk
alternatív forgatókönyvvel is!</li>

<li>Ha nem egyértelmű, melyik megoldást válasszuk, tegyük fel kérdéseinket a védőnőnek.
Hogyan merült fel az otthonszülés vágya? Mi a vonzó benne? Vajon tényleg biztonságban
lennénk otthon? Beérnénk a kórházba vészhelyzet esetén? Melyek azok a kritikus
helyzetek, amelyeket otthon nem, de a kórházban meg tudnak oldani? Ő segít megválaszolni
mindezeket.</li>

<li>A listázós módszer segíthet a tisztánlátásban: egy papíron soroljuk fel a kórházi
és az otthoni szülés melletti és elleni érveket. </li>

<li>Tájékozódjunk! Olvassuk el a tervezett otthonszülésre vonatkozó hazai szabályozást.
Ebből megtudhatjuk, megfelelünk-e a feltételrendszernek, választhatjuk-e ezt az
utat. </li>
</ul>
</body>
</textbox>

<br>

<h4>Amikor siet a gólya – koraszülés</h4>

<p>Nem minden baba születik szerencsésen. Néhányuk korábban elválik édesanyjától,
mint kellene. Ebben a cikkben igyekszünk néhány hasznos tanácsot adni, ha koraszülött
babája születne.</p>

<p>Mit tegyünk, ha korán érkezik a baba? </p>

<ul>

<li>Írjuk össze és mozgósítsuk a családtagokat és barátokat, akik szívesen besegítenek
a háztartásban, a nagyobb gyermekek ellátásában és érzelmi támaszt nyújtanak!</li>

<li>Tartsuk fenn a tejtermelődést, töltsünk minél több időt a babával! (A tejtermelődés
fenntartásáról a 6. hírlevélben olvashat bővebben). A kórházban is szoptassunk
és bőrünkkel érintkezzünk a baba bőrével!</li>

<li>Az inkubátorban fekvő babát érintsük meg, simogassuk! Ha engedik, építsünk neki
kis „fészket” az inkubátorban, ami körülöleli, mint az anyaméh, és biztonságérzést
nyújt. </li>

<li>Beszéljünk hozzá, vagy énekeljünk az inkubátorban fekvő gyermekhez. (Ha az anyuka
nincsen a közelben, rögzítsük pl. diktafonra az anya hangját, amit aztán lejátszhatunk
a babának!) Az édesanya beszéde, énekhangja segíti a gyógyulást, a fejlődést.</li>

<li>Ha a baba sírni kezd, miközben foglalkozunk vele, derítsük ki, éhes-e, szomjas-e,
fázhat-e, szúrja-e valami, fájdalma lehet-e, stb. Ha nincs egyéb baja, hagyjuk
abba a vele való foglalkozást, adjuk meg neki a lehetőséget a pihenésre és figyeljük,
hogy abbahagyja-e a sírást, nyöszörgést.</li>

<li>Hazaérkezve minél többet érintkezzünk a babával, mert ettől érzi magát a leginkább
biztonságban és szeretve, ami a fejlődés döntő feltétele! Tudassuk a babával,
hogy már nincs egyedül! Naponta sokszor tegye az anyuka csupasz mellkasára a pelenkázott
kisbabát, persze kellően meleg helyen, pl. paplan alatt. Érjen sokszor a baba
bőre a mama bőréhez! Masszírozzuk, simogassuk őt nap mint nap! Ha nyugtalan a
masszírozástól, próbáljuk meg csak finoman végigsimogatni a kis testét!</li>

<li>A baba intenzív rázása, hirtelen mozdítás káros lehet a babának (mi sem szeretjük,
ha jól megráznak minket)! Próbáljunk rájönni: mit szeretne a baba a sírással kifejezni?
Mit üzen a mozdulatával? Vajon most hogy érezheti magát? Ez neki milyen lehet?
A kérdésekkel és a közös gondolkodással  pontosabban tudja majd értelmezni a baba
jelzéseit. A sírás fajtáiról és a babák megvigasztalásáról bővebben a következő,
ötödik hírlevelünkben olvashat.</li>
</ul>
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source></source>
<author></author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
</contents>

3. Baba-mama hírlevél – Várandósság, 28. hét