3. Baba-mama hírlevél – Várandósság, 28. hét

Eltéphetetlen szál - Szülő-magzat kapcsolat és kötődés

Számos kismama hallott már a kapcsolattartás fontosságáról és szabódva mondja el: „Én nem vagyok képes hangosan beszélni a babámhoz, az olyan furcsa, mintha a hasamnak beszélnék.” Nyugodjon, meg, a belső beszéd, a simogatás ugyanúgy hat, mintha fennhangon szólna hozzá.

„Beszélgetsz már a babáddal?” – kérdezgetik egymástól a kismamák. A kapcsolatot azonban nem kell „felvenni”, hisz már eleve létezik. Anya és magzata több csatornán keresztül kapcsolódnak egymáshoz:

• A testi kapcsolat a méhlepényen keresztüli keringés révén valósul meg. Az anya szervezetéből kémiai anyagok jutnak át a magzatéba, és fordítva, miközben változtatják, árnyalják egymás testi működését.
• A viselkedés csatornáján keresztül az anya minden tevékenysége hat a babára: mozgása, beszéde, munkájának és pihenésének ritmusa, kisbabájára irányuló viselkedése (pl. simogatás, éneklés, ringatás).
• A láthatatlan csatorna vagy lelki köldökzsinór pedig egy mély, érzelmi összekapcsolódás anya és kisbabája között.

Sokakban felmerül a kérdés: vajon valóban van jelentősége annak, ha a magzatot is érző, reagáló, kapcsolódásra kész személynek tekintik? Kérdésünkre az egyik választ a kutatásokból meríthetjük. Ezek egyre erősebb bizonyítékokat nyújtanak arról, hogy igenis fontos a magzatot is befogadó és reagáló lénynek tekinteni, és szeretettel fordulni felé. Akik ezt a figyelmet magzatként megkapják, jelentős előnyökkel indulnak az életben: rendszerint rövidebb és problémamentesebb a születésük, csecsemőkorukban nyugodtabbak és kiegyensúlyozottabbak, korábban kialakul az alvásritmusuk, sikeresebben működik a szoptatás, gyorsabban fejlődnek, és erősebb a szülő és a gyermek között levő kapcsolat.

A szülő-magzat összehangolódásnak sok formája ismert, amit a kismamák és a kispapák ösztönösen művelnek. Ha a várandós mégis úgy érzi, ebben segítségre van szüksége, létezik néhány erre irányuló módszer (pl. perinatális haptonómia, anya-magzat kapcsolatanalízis), amelyet igénybe vehet.

Ön hogyan fordul a babája felé? Sokféle kapcsolódási mód létezik a simogatástól az éneklésen át a közös játékokig. Egyik nem jobb, mint a másik, minden babának és mamának megvan a maguk egyedi, jellegzetes kapcsolata, ami számukra mind közül a legjobb. Megeshet, hogy még nem belső indíttatásból fordulunk a baba felé, hanem ezt inkább egy feladatnak tekintjük, ettől ne essünk kétségbe! Már így is számos módon kapcsolódunk egymáshoz, sem az anya, sem a baba nem marad le semmiről, ha elengedi ezeket a feladatokat. Idővel a legtöbb anya meg tud érkezni a saját belső, ösztönös kapcsolódási módjaihoz.

Napvilágot látni – de hol?

Talán Önt is foglalkoztatja már a gondolat, hogy otthon hozza-e világra gyermekét vagy kórházban. Magyarországon mindkét út járható. A kérdés, hogy melyik környezetben érzi magát alapvetően biztonságban az anyuka.

Mindkét oldalnak megvannak az előnyei és a hátrányai. Az otthon melegét és biztonságát nem pótolja semmi, ugyanakkor nincsenek benne infúziós állványok, modern műszerek, steril felszerelések és még sok minden, ami egy szülészetet szülészetté tesz. A kórházban mindez megtalálható, viszont a legtöbb esetben nem az elsődleges szempont a szülő nőre való ráhangolódás. A legszerencsésebb természetesen, ha nem kell választanunk, mert az előnyök egy helyen megtalálhatóak – például egy felkészült szülészeten, ahol elsődleges szempont a szülő kismama, a baba és a harmónia.

Ha az otthonszülést választjuk, a nagyobb gyerek jelenlétéről vagy távollétéről is döntenünk kell. Amennyiben otthon lesz a nagyobb testvér, gondoskodjunk egy számunkra ismerős felnőttről, aki mellett biztonságban tudjuk a gyermeket szülés alatt, válaszol a kérdéseire és foglalkozik vele. A kisgyermeket még szülés előtt fel kell készítenünk a történésekre, segítenünk kell neki, hogy helyre tudja majd tenni a látottakat. A szülés előtt elmesélhetjük, lerajzolhatjuk, elbábozhatjuk neki, hogy hogyan zajlik a folyamat. Ebben a „Szia baba” című mesekönyv is segíthet, amely színes illusztrációival szemléletessé és átélhetővé teszi a szülésnél való jelenlétet.

Amikor siet a gólya – koraszülés

Nem minden baba születik szerencsésen. Néhányuk korábban elválik édesanyjától, mint kellene. Ebben a cikkben igyekszünk néhány hasznos tanácsot adni, ha koraszülött babája születne.

Mit tegyünk, ha korán érkezik a baba?

• Írjuk össze és mozgósítsuk a családtagokat és barátokat, akik szívesen besegítenek a háztartásban, a nagyobb gyermekek ellátásában és érzelmi támaszt nyújtanak!
• Tartsuk fenn a tejtermelődést, töltsünk minél több időt a babával! (A tejtermelődés fenntartásáról a 6. hírlevélben olvashat bővebben). A kórházban is szoptassunk és bőrünkkel érintkezzünk a baba bőrével!
• Az inkubátorban fekvő babát érintsük meg, simogassuk! Ha engedik, építsünk neki kis „fészket” az inkubátorban, ami körülöleli, mint az anyaméh, és biztonságérzést nyújt.
• Beszéljünk hozzá, vagy énekeljünk az inkubátorban fekvő gyermekhez. (Ha az anyuka nincsen a közelben, rögzítsük pl. diktafonra az anya hangját, amit aztán lejátszhatunk a babának!) Az édesanya beszéde, énekhangja segíti a gyógyulást, a fejlődést.
• Ha a baba sírni kezd, miközben foglalkozunk vele, derítsük ki, éhes-e, szomjas-e, fázhat-e, szúrja-e valami, fájdalma lehet-e, stb. Ha nincs egyéb baja, hagyjuk abba a vele való foglalkozást, adjuk meg neki a lehetőséget a pihenésre és figyeljük, hogy abbahagyja-e a sírást, nyöszörgést.
• Hazaérkezve minél többet érintkezzünk a babával, mert ettől érzi magát a leginkább biztonságban és szeretve, ami a fejlődés döntő feltétele! Tudassuk a babával, hogy már nincs egyedül! Naponta sokszor tegye az anyuka csupasz mellkasára a pelenkázott kisbabát, persze kellően meleg helyen, pl. paplan alatt. Érjen sokszor a baba bőre a mama bőréhez! Masszírozzuk, simogassuk őt nap mint nap! Ha nyugtalan a masszírozástól, próbáljuk meg csak finoman végigsimogatni a kis testét!
• A baba intenzív rázása, hirtelen mozdítás káros lehet a babának (mi sem szeretjük, ha jól megráznak minket)! Próbáljunk rájönni: mit szeretne a baba a sírással kifejezni? Mit üzen a mozdulatával? Vajon most hogy érezheti magát? Ez neki milyen lehet? A kérdésekkel és a közös gondolkodással pontosabban tudja majd értelmezni a baba jelzéseit. A sírás fajtáiról és a babák megvigasztalásáról bővebben a következő, ötödik hírlevelünkben olvashat.