Az érintés ereje – babamasszázs
11_baba_masszazs.jpg
/data/cms68916/11_baba_masszazs.jpg
138
200
-
11_baba_masszazs.jpg
/data/563631/tn_11_baba_masszazs.jpg
39
56
thumbnail: -
A kisbaba többféle csatornán keresztül is tanulja önmagát. Például, a szülei
gondozásán keresztül tükröt kap saját magáról. Információt, üzenetet hordoz a
baba számára, hogy a szülő hogyan beszél hozzá, milyen arckifejezéssel fordul
felé, mennyit mosolyog rá. Ám a beszéd és az arckifejezés mellett fontos csatorna
az érintés is. Gondoljunk csak arra, mennyi mindent elárul a baba számára, hogy
a szülő hogyan és mennyit érinti, hogyan bánik vele a mindennapi gondozási feladatok
során. A bőr az egyik legkifinomultabb érzékszervünk, érintése mélyen bevésődik
a baba emlékeibe. A sok, gyengéd érintés haszna az is, hogy segít a babának tanulni
a testének határait. Erre alkalmazhatunk babamasszázst, de a finom, szeretetteljes
simogatás, puszilgatás is éppúgy kifejti jótékony hatását.
Az érintés a koraszülötteknél különösen fontos!
A kissúlyú születést, a koraszülést vagy a császármetszést követően még nagyobb
jelentősége van annak, hogyan építi ki az édesanya a kommunikációs helyzeteket
a babával. A vizsgálatok bebizonyították, hogy ez nem csak a gyermek későbbi kapcsolati
fejlődését befolyásolja, de a beszéd- és nyelvi fejlődését, valamint az intelligencia
fejlődését is. Koraszülésnél, az éretlen idegrendszer miatt nagyobb jelentősége
van az elemi, vagyis közvetlenül a bőrfelületen történő ingerlésnek. Mindenképpen
fontos, hogy az anya az inkubátor ellenére is minél gyakrabban kézbe vehesse,
érinthesse babáját, beszéljen hozzá, mimikájával felhívja a baba figyelmét magára.
A koraszülöttek korai anya-gyermek kapcsolatának erősítését tűzte ki célul a „kenguru-módszer”,
melyet egyre több PIC osztályon alkalmaznak. A babamasszázst tekinthetjük az „érintés
dajkanyelvének” is. Rendszeres gyakorlása különleges kapcsolatot épít ki a koraszülött
és édesanyja között. Ez a kapcsolódási mód pedig később is jól használható, könnyíti
az egymásra hangolódást, ellensúlyozza a kórházi kezeléssel járó beavatkozások
negatív hatásait.
A császármetszéssel született gyermekek a szülőcsatorna kihagyása miatt sokkal
több érintési ingert kívánnak a természetes úton született gyermekeknél ahhoz,
hogy valóban „megérkezzenek a testükbe” – ehhez is remek eszköz a napi rutinba
beépített masszázs.
TIPP
Gondozás közben mindig beszéljen gyermekéhez! Mondja el neki, mit fog tenni vele,
mit érezhet eközben. Ne csak beszéljen hozzá, hanem, érintse is sokszor!
Amikor ébren van a pici, akkor dajkálja, ringassa, énekeljen neki. Tisztázáskor
ráérősen végezze a dolgát, és beszéljen a babához. Amikor a kisbabáját gondozza,
igyekezzen minél többet mosolyogni! Ha ön tud valamilyen babamasszázst, próbálja
ki, és figyelje meg, hogyan fogadja a baba. A szavakon túli kommunikáció, a mozdulatok
gyorsasága, ereje, az érintés, a szagok mind-mind beszédesek!
Az érintés, ölelés ereje felbecsülhetetlen: amikor az anya csecsemőjét magához
szorítja, a baba a méhen belüli élet hangjait, érzeteit tapasztalhatja meg újra,
kicsit másképpen. A baba ilyenkor érzékelheti az anya szívverését, légzését, ahogyan
azt a pocakjában megszokta. Amikor a szívéhez közel tartja, és ringó mozgással
sétáltatja babáját, dúdol és beszél hozzá, az kicsit olyan lehet a babának, mint
amikor „szíve alatt” hordta őt.
Ha ismer babamasszázst, újszülött korától napi rendserességgel, később heti rendszerességgel
– a dajkanyelv használata mellett - masszírozza a babáját, olykor egész testén,
máskor csak egy-egy testrészen. A végtagok masszírozásával élénkebbé, figyelmesebbé
teheti babáját.
A masszázs az összes jótékony fizikai hatása mellett, vagy épp ezen keresztül,
rendkívül jól hat a legtöbb baba általános hangulatára, megnyugtathatóságára.
Ezeknek az együttléteknek a során az anya is jobban rá tud hangolódni gyermeke
jelzéseire, a bőr-bőr kontaktus során szavak nélkül kommunikálnak.
Amennyiben az esti elalvás nehéz, érdemes a masszázst a fektetés előtti rutinba
beépíteni. Sok babát a has és a hát masszírozásával könnyebben elaltathatunk.
Ha nem ismeri a masszázs technikáját, hasonlóan hatékony lehet, ha gyengéden,
finoman simogatja gyermekét – figyelve a visszajelzésekre, hogy mi esik neki igazán
jól.
Különös figyelmet igénylő babák
Ha megfigyelünk egy újszülöttet, észrevehetjük, hogy a ritmus milyen fontos szerepet
játszik a mindennapjaiban: a nap folyamán sokat alszik, időnként felébred, nézelődik,
szopik, és ha késik az ennivaló, vagy egyéb nehézséget él át, sírással sürgeti
igényei kielégítését; büfizik, és a pelenka is időről időre megtelik. Kezdetben
az élete ritmusát ezek az ismétlődések adják.
Megeshet, hogy valamiért felborul ez a ritmus, és a babánál nem működnek a szokásos
utak, egy-egy területen nehézségekkel találkozunk, legyen az elalvás, sírás vagy
szabályozás. Az alábbiakban rövid ízelítőt adunk ennek a három területnek a kérdéseiből.
Alvás
A jól alvó csecsemő szülei is kipihentebbek, így több energiájuk marad kisbabájuk
gondozására, nyugodtabbak és kiegyensúlyozottabbak. Éppen ezért kétségbeejtő lehet,
amikor a baba alvása terén átmeneti vagy tartós nehézségekkel szembesülünk. Ahogy
már korábban is írtuk, alvászavarról a csecsemő 6 hónapos korától beszélhetünk,
amennyiben hetente legalább ötször komoly problémák adódnak az elalvásnál vagy
az átalvásnál. Ide tartozik a nehezített elalvás, az alacsony alvásigény, a gyakori
éjszakai ébrenlét, amikor a kisgyerek enni-inni kér, az alvás alatti nyugtalanság,
és a gyakori éjszakai felriadás. Átmenetileg is felborulhat a baba alvási ritmusa,
ha valamilyen változás történik a családban. Ez lehet például költözés, válás,
kistestvér érkezése. A változás lezajlásával rendszerint rendeződik a baba alvása
is.
Sírás
„Egész álló nap sír a gyerek, már teljesen kikészültem! Mindent megpróbáltam,
hogy megnyugtassam, és semmi sem használ.” – Mit tegyünk, ha ilyen vagy hasonló
helyzetbe kerülünk szülőként? Mindegyik kisbaba sír időnként, főleg a kezdeti
időszakban csak így tudják jelezni igényeiket, vagy éppen azt, hogy valami nem
jó nekik. Rendkívüli mértékű sírásról olyankor beszélhetünk, amikor a születést
követő három hónapban legalább három héten keresztül, hetente legalább három nap,
legalább három órát sír vagy nyűgösködik a csecsemő. A harmadik hónapon túl is
folytatódó, főként éjszaka jelentkező hosszadalmas sírást nevezzük állandósuló
sírásnak. Ilyen esetekben kérjünk tanácsot a védőnőtől, háziorvostól!
Regulációs (szabályozási) zavarok
A reguláció a csecsemő testi és érzelmi folyamatainak szabályozását jelenti.
Ide tartozik a táplálkozás-emésztés, alvás-ébrenlét ritmusa, a sírás és megnyugtatás,
valamint a légzés. A szabályozásért felelős központok velünk születnek, ám utána
sok minden történik még velünk, bennünk: külső segítségre, megfelelő körülményekre,
és hosszú tanulási folyamatra van szükség ahhoz, hogy önműködővé váljanak. Időnként
a szabályozásban zavarok jelentkeznek. A csecsemő nehezen megnyugtatható, sokat
sír, táplálási, gyarapodási nehézségek, esetleg alvászavarok merülnek fel nála.
Az ilyen zavarok kialakulását több tényező határozza meg: szerepet játszhatnak
magzatkori és születés körüli megterhelő élmények, a szülők kapcsolati problémái,
az őket ért megterhelő életesemények vagy a társas támogatás hiánya. Ez azt jelenti,
hogy az ilyen zavarokat nem tekintjük sem kizárólag szervi, sem csupán lelki eredetű
nehézségnek, hiszen ezek találkozása és összefonódása által jön létre a zavar.