A baba, a mama és a család új ritmusa
8_baba_mama_uj_ritmusa.jpg
/data/cms68851/8_baba_mama_uj_ritmusa.jpg
138
200
-
8_baba_mama_uj_ritmusa.jpg
/data/563647/tn_8_baba_mama_uj_ritmusa.jpg
39
56
thumbnail: -
A szüléssel annyira felborul minden, amit eddig megismertünk az életben, ahogy
azt korábban elképzelni sem tudtuk. Csak azoknak nem jelent újdonságot a jelenség,
akik szültek már. Ráadásul a hormonok is dobálnak minket. Ebben a káoszban kell
kapaszkodót adnunk az újszülöttnek a földi élethez.
A baba a születés utáni hetekben azzal ismerkedik, hogy levegőt kell vennie,
hogy hangot tud kiadni, és még azt hiszi, hogy ő az anyukája, az anyukája pedig
ő. Hetek telnek el, amíg eléri a minimum szükséges 4 kilós súlyt ahhoz, hogy hosszabb
időt, 6-8 órát végig tudjon aludni, és rájöjjön, hogy ő és az anyukája két különböző
személy. Úgy tudjuk segíteni, hogy jól, biztonságban, szeretve tudja magát érezni
a világban, ha sorrendiséget viszünk az életébe és rávezetjük az optimális megoldásokra.
A sorrendiség történések egymásutániságát jelenti, nem pedig percre pontosan
meghatározott
rendszert. A sorrendiség azt jelenti, hogy alvás után eszünk, evés után játszunk,
játék után alszunk. A rendszer NEM azt jelenti, hogy egy meghatározott időpontban
erőltetjük, hogy valamit csináljon a gyermek – aminek nincs értelme és amitől
mindenki ideges lesz. Akkor nyugodt a család, ha nyugodt a mama. És akkor nyugodt
a mama, ha nyugodt a baba.
Hogyan telhet egy nap? Lássuk. Felébred a baba, a legtöbben enni kérnek. Evés
közben beindul az emésztés, kisvártatva jön a nagy adag "rotyiTisztába tesszük,
felöltöztetjük. Jöhet a korosztálynak megfelelő játék. A néhány hónapos csecsemőknek
a nézelődés az anya közelében, nagyobbaknak forgolódás, csúszás-mászás, hempergés
a pléden, a még nagyobbaknak udvar, játszótér. Itt aztán jó esetben elfárad a
figyelme és a teste, telítődik élményekkel, tapasztalatokkal, kvázi tanul, így
jól esik ezek feldolgozása, az alvás. Ha látjuk, hogy már nem olyan intenzív a
baba, csendesítsük el a környezetet. Amikor már révetegen mered maga elé, betehetjük
a kiságyába. Ha ez után nem csinálunk éles zajt, jó eséllyel elalszik az ágyikójában.
Ébredés után kezdődik minden elölről: evés, "rotyi", pelenkacsere, játék, alvás.
Ha sikerül kialakítani a sorrendiséget, a baba jó eséllyel magától beáll egy körülbelül
2,5-3,5 óránkénti periódusra. Ez rendkívül ideális a kismamának is, mert tervezhetővé
válik a napja. Vagyis az alvásidőben tudunk aludni, főzni, hajat mosni, akár aludni,
stb.
Az újszülöttek még nem tudják megkülönböztetni a nappalt és az éjszakát, ők még
csak rendszeres időközönként kérnek enni a nap 24 órájában.
A csecsemők napközben még délelőtt fél 10 körül és délután 3 körül szoktak aludni.
Este igyekezzünk 8 óráig ágyba tenni a kicsit. Ha csak nyöszörög éjszaka, akkor
ne rontsunk be hozzá és kapjuk fel félálomban, hanem várjuk meg, amíg visszaalszik.
Ha segélytkérően sír, vegyük fel! 11-13 hónapos koruk körül a babák a délelőtti
és délutáni alvásból átállnak a napi egyszeri, déli alvásra. Ez általában óvodáskor
vége felé marad el.
A korosztályra, kilóra és órákra vonatkozó adatok kizárólag iránymutatóak, azokban
éles eltérések adódhatnak babánként. A sorrendet érdemes kialakítanunk és figyelnünk,
mit szeretne, mit kér a baba, hogy árthatunk neki a legkevésbé.
Általános egészségügyi normák – Oltások
8_ajanlott_oltasok.jpg
/data/cms68852/8_ajanlott_oltasok.jpg
138
200
-
8_ajanlott_oltasok.jpg
/data/563649/tn_8_ajanlott_oltasok.jpg
39
56
thumbnail: -
Az oltások beadása a modern korban olyan természetes, mint az étkezés előtti
kézmosás vagy a rendszeres tisztálkodás. Amikor egy gyermek védőoltást kap, tartósan
immunissá, azaz védetté próbálják tenni bizonyos fertőzések ellen. Miért van szükség
erre? Egy felmérés szerint tovább élünk, amióta oltják az embereket, sőt a 20.
században a védőoltás volt a legjelentősebb találmány, ami meghosszabbította az
emberek életét. Még a tiszta ivóvíz sem mentett meg annyi életet, mint a védőoltások.
Magyarországon közel 100 százalékos az „átoltottság”, így nem hal meg egyetlen
gyermek sem torokgyíkban. Nálunk évtizedek óta nem fordulnak elő járványos gyermekbénulás
esetek, extrém ritka a csecsemőkori tbc-s agyhártyagyulladás. Sok évtizede nem
halt meg Magyarországon kisgyermek kanyaró miatt. Nem születik torz újszülött
anyai rubeolafertőzés következtében.
Ingyenesek a kötelező védőoltások , mert közös érdekünk, hogy az országban ne
maradjanak veszélynek kitett emberek. A védőoltások (=vakcinák, oltóanyagok) olyan
készítmények, melyek az emberi szervezetet ellenállóvá képesek tenni bizonyos
fertőzésekkel szemben. Az orvos felelőssége és kötelessége eldönteni, mikor adja
be az előírt védőoltást. Minden csecsemő oltása fontos.
Ma már senki nem gondolja nálunk, hogy jobb volna átesni kanyarón, mint elkerülni,
de – sajnos – több olyan ország van a világon, ahol jobban félnek a kanyaró elleni
védőoltástól, mint a kanyarótól. Több európai országban nincs a miénkhez foghatóan
magas átoltottság, aminek következtében kisebb-nagyobb helyi járványok kirobbannak.
A kanyaró például egyike a legkönnyebben terjedő fertőzéseknek.
Az oltástól való félelem először autista gyermekek kapcsán terjedt el. Az autizmus
betegségcsoportról azóta bebizonyosodott, hogy legnagyobb szerepe az örökletes
tényezőknek van és nem vírusfertőzéseknek, illetve védőoltásoknak. Most már teljes
biztonsággal elmondható, hogy semmilyen ok-okozati kapcsolat nincs sem a kanyaró,
sem az ellene adott védőoltás és az autizmus között.
Kötelező oltások
TIPP
Oltás után 30 percig maradjunk a rendelőben!
Az a védőoltás számít beadottnak, amiről van papírunk, dokumentumunk! Vagyis
ügyeljünk rá, hogy a megfelelő helyre felírják, igazolják, hogy a gyermek megkapta
az oltást! Ez alapszabály.
Vannak oltási reakciók, tünetek és panaszok, amelyeket a vakcináció természetes
velejáróinak tekinthetünk. Az orvosok ismerik az okaikat és nem tartják őket sem
veszedelmesnek, sem különösnek. Helyi reakció lehet a beadás helyén a fájdalom,
bőrpír, esetleg a végtag duzzanat. a beadott oltóanyag keltette immunológiai reakció
jelei ezek, nem szükséges, mi több, értelmetlen rá a borogatás vagy egyéb külső
kezelés. A végtag mozgatásakor jelzett fájdalom, láz azonban indok lehet láz-
és fájdalomcsillapító adására, amire a paracetamol vagy az ibuprofen készítmények
javasoltak.
A csecsemőkorban adott oltások után –az MMR kivételével- maximum 3 napon belül
lehet számítani az előbb sorolt tünetekre. Csak akkor adjon lázcsillapító gyógyszert
oltás után, ha erre a csecsemő már lázas, semmiképpen se megelőzésként!
1. BCG-oltás
Élete első védőoltását minden gyerek már a szülészeten megkapja. A BCG a Bacillus
Calmette Guérin rövidítése. Az oltás védetté teszi az oltottat a tuberkulózissal,
rövid nevén a tbc-vel szemben is.
2. DaPT-IPV-Hib védőoltás
Két hónapos korban kapják először, összesen öt súlyos fertőzés ellen véd: torokgyík,
szamárköhögés, tetanusz, Hib-meningitisz és poliomyelitis anterior acuta ellen.
Pár napig várható a csecsemő viselkedésében változás – nyugtalanság, felsírás,
étvágytalanság - ez az a minimális „ár” amit fizetni kell a betegségek elkerüléséért.
A tetanusz ellen oltani például azért fontos, mert műtét, égés, fagyás, roncsolt
seb, állati harapás, de akár hétköznapi munkavégzés, ház körüli teendők, kertészkedés,
sport, közlekedési baleset következtében elszenvedett sérülés esetén is kialakulhat.
3. Pneumococcus fertőzés 13 szerotípusa elleni konjugált védőoltás
13 különböző pneumococcus törzs elleni oltás.
4. MMR, mumpsz, morbilli (kanyaró), rubeola elleni védőoltás
Ezt a háromkomponensű, élő, gyengített vírusvakcinát két alkalommal, 15 hónapos
és 11 éves korban adják. Az oltást a bőr alá (subcutan) kell adni, 7-9 nap múlva
lehet oltási reakcióra számítani.
5. Hepatitis B védőoltás fertőző májgyulladás ellen
A hepatitis B vírus fertőzés általában vérrel és szexuális érintkezés során átadható
át, kismértékben a fertőzött emberek egyéb testváladékai is fertőzőek lehetnek.
Ajánlott oltások
Hozzá lehet már jutni több védőoltási naptárban nem szereplő vényköteles védőoltáshoz.
Sokan azt gondolják, hogy ezek „luxusoltások”, mert ha fontos lenne, biztosan
a kötelezők között lenne. Szerencsére ezeknek az oltásoknak a fontosságáról a
Védőoltási Tanácsadó, az orvosok személyre szabott véleményt mondanak, egyéni
kockázatokat mérlegelve adnak oltási tanácsot:
A rotavírus gasztroenteritis elleni oltás (12 hetes korig ajánlott elkezdeni, fél éves korig ajánlott befejezni.
Szájon át, „szúrás nélkül” adandó védőoltás, csecsemőbarát megoldás.
A meningococcus C fertőzés elleni oltás (oltani érdemes az oltatlan kiskamaszokat is, egyébként
csecsemőkorban, két hó eltéréssel kétszer, a kisgyerekeket egy éves kor után emlékeztető
oltással). A gennyes agyhártyagyulladás egyes típusaitól véd.
Influenza elleni oltás (minden évben biztosít térítésmentes készletet az ÁNTSZ a magas
kockázatú csecsemők és 3 éven aluliak oltására).
RSV-fertőzés elleni passzív immunprofilaxist is kaphatnak csecsemők.
Ajánlott védőoltások a csecsemőkoron túl
Túl az első életéven a bárányhimlő, a kullancs terjesztette agyhártyagyulladás
vírus, a hepatitis A, és a humán papillomavírus (méhnyakrák egyik okozója) fertőzés
elleni oltások jönnek szóba.
A kullancsvírus-fertőzés tipikusan a mi régiónk betegsége! A kisgyermekkori esetek
ritkák, ám a gyógyultak többsége maradványtünetekkel kínlódik amíg él, a legtöbben
soha többet nem tudják folytatni a betegségük előtti életvitelüket, munkájukat.
Gyakori kérdések
„Túl fiatalon adunk túl sok védőoltást a csecsemőknek? Túlterhelik az immunrendszert?”
Ez a leggyakoribb oltások elleni aggálya a szülőknek, akik bőven találnak „muníciót”
az anti-vakcinációs weblapokon és lakossági fórumokon erre a kettős aggodalomra.
A valóságban az a helyzet, hogy az immunrendszert a csecsemőkorban sem, később
sem lehet oltásokkal túlterhelni, az oltások ugyanis nem terhelik, hanem működtetik
az immunrendszert. Fél éves korra az édesanyánktól kapott antitestjeinket elveszítjük,
tehát védtelenné válunk. Ráadásul igen sokat fejlődött a vakcinák előállítási
technológiája!
„Nem helyes egyszerre több oltást adni egy gyermeknek?”
Ez a tévhit is aggodalomból ered, ám teljességgel alaptalan. Az immunrendszerünk
naponta kórokozók és egyéb környezeti antigének százával kell megküzdjön, csak
légúti vírusokból több tucat ér el mindenkit még családi környezetben is. Számos
vizsgálat igazolja, hogy az egy időben adott több oltás sem az oltási reakciók
esélyét nem fokozza, sem a kialakuló immunválaszt nem csökkenti.
„Az oltások természetellenesek, mérgező, rákkeltő anyagokat, formaldehidet,
higanyt, aluminiumot tartalmaznak?”
Valójában higany nincs, soha nem is volt egyetlen
vakcinában sem, vízoldékony higanyszármazék egyes vakcinákban minimális mennyiségben
jelen van, teljességgel ártalmatlan, felhalmozódásra képtelen, az oltást követő
napokban változatlan formában a testváladékokkal kiürül. Az alumínium évtizedek
óta ismert és bizonyítottan veszélytelen, az immunizációt elősegítő segédanyaga
az oltóanyagoknak.
Azok a csecsemők, koraszülöttek, akik nem teljesen egészségesek, valamilyen idegrendszeri
vagy egyéb betegségben szenvednek, fontos, hogy eljussanak a lakóhelyük szerint
illetékes Védőoltási Tanácsadóba, ahol el lehet dönteni, mikor lehet őket minél
előbb védelemben részesíteni. Az ilyen csecsemők általában még az egészségeseknél
és szélesebb körű védelemre szorulnak, egyedi oltási tervet készítünk nekik és
az őket körülvevő családtagoknak.
Bízzon az orvosban, védőnőben! Ha még mindig maradt kérdése, hasznos tudnivaló
olvasható a (www.vacsatc.hu , www.oltasbiztonsag.hu ) honlapokon, illetve a www.gyermekbetegségek.hu
weblapon. Lehetősége van bejelentést tenni bármilyen, védőoltással összefüggésbe
hozható mellékhatással, szokatlan oltási reakcióval kapcsolatban ezeken az internetes
oldalakon.
FIGYELEM!
Kérjük, ha az internetről tájékozódik, mindig ellenőrizze az információk forrását,
hasonlítsa azt össze más oldalakon írt információkkal. Javasoljuk, hogy menjen
el baba-mama klubba, hiszen ott a valóságban találkozhat szülőtársakkal, tapasztalataikkal
segíthetik egymást!