Táplálás: Pépet adni, de mikor?
Ki ne emlékezne arra a pillanatra, amikor életében először mellre tette a gyermekét?
Van, akinek magától értetődő mozdulat, míg másokat zavarba ejt. Egyeseknek könnyen
megy, mások megdolgoznak vele. Ám egyértelműen nem csak fizikai, hanem nagyon
erős lelki kielégülést is ad.
TIPP
Ha a baba már tud fogni, és a nyelvével nem tolja ki a szájából az ételt, akkor
elég érett arra, hogy megismerkedjen a szilárd étkekkel. Az ismerkedést a folyékony-pépes
étkekkel kezdjük és fokozatosan haladjunk a darabos és a szilárd állagúak felé.
Kezdetben a legártalmatlanabb zöldségekkel és gyümölcsökkel (pl. alma, krumpli)
próbálkozzunk, és ha van rá lehetőségünk, akkor ezeket biotermesztésből szerezzünk
be. Tejtermékeket és húst 6-8 hónapos kortól adjunk. Utóbbit először csak főzelékbe
keverve, de kerüljük a húskészítményeket és a felvágottakat. Egyszerre mindig
csak egy-két kanállal kezdjük a megismertetést, majd fokozatosan emeljük a mennyiséget
és növeljük a változatosságot. Érdemes kitapasztalni, hogy a baba szoptatás előtt
vagy inkább utána fogékony az evésre.
Legalább 3 napig csak egy élelmiszert mutassunk meg a babának, hogy nyomon tudjuk
követni az esetleges allergiát, és kedvenceket. Ha nem jelentkeznek allergiás
tünetek (hasfájás, kiütés, nyugtalan alvás, nyöszörgés), akkor kipróbálhatunk
egy újabb cukor és só nélküli pépes finomságot. Ha a családban előfordul ételallergia,
akkor tartsuk szem előtt, hogy néhány étel fokozottan képes allergiás tüneteket
kiváltani (pl. földimogyoró, csonthéjasok, tojás, tej, szója, búza, zeller, később
kagylók, rákok stb.). Nem érdemes viszont elhalasztani az allergiagyanús ételek
kipróbálását, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy sajnos így sem lehet elkerülni
az allergia kialakulását.
A szoptatás segíti az anyukák és a kisbabák közötti érzelmi kapcsolat elmélyülését,
a kisbabák immunrendszerének védelmét, emellett a babák beszédhez szükséges szervei
is akkor erősödnek a legjobban, ha mellről táplálják őket. Ezért, ameddig lehetőségünk
van rá, szoptassuk, de 5-6 hónapos kortól már adhatunk tápszert, és megkezdődhet
a hozzátáplálás. A megfelelő időben elkezdett kiegészítő táplálás azért is fontos
a gyermek számára, mert ilyenkor az anyatej már nem fedezi a gyermek szükségleteit.
Fontos, hogy amikor a kiegészítő tápláláshoz etető cumit választunk, azon olyan
kicsi legyen a lyuk, hogy meg kelljen dolgoznia a babának, az izomzatának az ételért.
Akkor jó méretű a lyuk a cumin, ha éppen csak csöpög belőle a folyadék, amikor
fejjel lefelé tartjuk. Ha nem erősödnek meg a gyermek száj és nyelv izmai, később
nem fog tudni rendesen rágni, nem fog tudni tisztán beszélni, nem lesz képes kellően
artikulálni. Kirívó esetben nem tud hangot képezni a gyermek.
Az egészséges táplálkozás a vásárlással kezdődik. Ilyenkor fontos alaposan tájékozódni,
és javasolt mindig elolvasni a csomagoláson található feliratokat. Figyeljünk
rá, hogy mindig megbízható helyről szerezzük be az élelmiszert. Ha nem találjuk
az összetevők listáját vagy a lejárati határidőt, akkor inkább ne vegyük meg a
terméket.
A szilárd ételek bevezetésével olyan élelmiszerekkel ismertethetjük meg gyermekünket
és olyan étkezési szokásokat alakítsunk ki számára, aminek köszönhetően nagy eséllyel
nem lesz cukorbeteg, túlsúlyos, emellett a szív- és érrendszere sem fog megbetegedni.
Vagyis amennyire tőlünk telik, segítsük abban, hogy fizikuma ne gátolja, hanem
segítse élete során a kiteljesedésben, céljai elérésében.
Figyeljünk rá, hogy még egyéves kor előtt aktívan részt tudjon venni a baba a
táplálkozásban: 7-8 hónapos kortól kezdve a kezébe adhatunk rágcsálható ételeket
(pl. nem cukrozott kekszet), 10-12 hónaposan pedig megismerkedhet a kanállal is,
mindezt persze felügyelet mellett. (A bolti fehérkenyér és kifli ragacsossá és
rághatatlanná válik a nyáltól, ezért könnyen egész falatban tapad le a torokban
és fulladást okozhat.)
Sok anyuka nem szereti az önálló evéssel járó piszkot, ezért nem támogatja a
csecsemő ilyen irányú törekvéseit, még akkor sem, ha látja a hajlandóságot. Inkább
maga eteti a gyermeket szilárd és folyékony étellel egyaránt. Ez azonban nem helyes
hozzáállás. A kicsiknél az önbizalom és felelősségtudat kialakulásának fontos
állomása az önálló evés elsajátítása, ezért azt mindenképpen támogatni kell. Szerezzünk
be tehát vízálló, kezes előkét (gyakran védőruhaként árulják vízfestéshez), valamint
letörölhető abroszt. Hogy tanulna meg kanállal enni a gyermek, ha nem gyakorolhatja?
12_taplalas_pepet_adni_de_mikor.jpg
/data/cms68918/12_taplalas_pepet_adni_de_mikor.jpg
138
200
-
12_taplalas_pepet_adni_de_mikor.jpg
/data/563625/tn_12_taplalas_pepet_adni_de_mikor.jpg
39
56
thumbnail: -
Az élelmiszerek tárolásakor és az ételek elkészítésekor mindig nagyon figyeljünk
a tisztaságra és a helyes tárolásra: a kész ételeket minél hamarabb tegyük hűtőbe,
lehetőleg mindig friss és romlatlan alapanyagokat használjunk, lefagyasztott élelmiszert
biztonságosan hűtőben lehet felolvasztani.
Fontos szót ejteni a túltáplálás problémájáról, mert egyre gyakrabban látni túlsúlyos
gyermekeket. A túletetés ritkán fordul elő szoptatott csecsemőknél, ez általában
a mesterségesen táplált babák tipikus problémája. Jellemzően akkor fordul elő,
ha az anyukák rendszeresen „ráetetnek”, amikor sír a kicsi, feltételezve, hogy
biztosan éhes, pedig valójában nem. Az is probléma, ha tünetmentes (azaz nem sírós),
tápszerrel etetett csecsemő nagyon, túl gyorsan gyarapszik. Az étel nem lehet
jutalom vagy büntetés tárgya, ráadásul a biztos elhízás útján indítjuk el a gyermeket,
ha rendszeresen élelmet kap jutalomként vagy meglepetésként (nem pedig nekünk
örül). És még valami: sose cukrozzuk a csecsemő ételeit (különösen a tápszereket)!
A szülő saját igényei, avagy le a„GYES-neurózissal”!
12_a_szulo_sajat_igenyei.jpg
/data/cms68917/12_a_szulo_sajat_igenyei.jpg
138
200
-
12_a_szulo_sajat_igenyei.jpg
/data/563627/tn_12_a_szulo_sajat_igenyei.jpg
39
56
thumbnail: -
„Egy mókuskerék az életem, ezt nem bírom már tovább.” „Sehova nem járok, lassan
már beszélni is elfelejtek, hisz egész nap a gyermekekkel vagyok itthon.” „Idegesít
a gyermeksírás, türelmetlen vagyok” – hallhatjuk az anyáktól, akik hosszú hónapokat,
éveket töltenek otthon gyermekeik nevelésével. Ez a jelenség fokozatosan alakul
ki. Eleinte ingerlékenyek és türelmetlenek vagyunk, idegesít a gyermeksírás, a
zsivaj, majd egyre erősebb szorongást érzünk, akár testi tünetekkel, fejfájással,
gyomorgörccsel kísérve. Nehéz elviselni az egyhangúságot, a bezártságot, és hiányzik
a sikerélmény, a szabadidő, és a felnőtt kapcsolatok.
Az anyától a társadalom önfeláldozást vár: gyermekeinek adjon meg mindent, saját
igényeit pedig szorítsa háttérbe. Sőt, a környezet gyakran önzésnek tartja, ha
magunkkal is törődünk. Ha meg akarunk felelni ennek az elvárásnak, gyorsan kialakulhat
az ördögi kör: szeretnénk a legtöbbet nyújtani gyermekeinknek, ezért önmagunkra,
a töltekezésre és kikapcsolódásra nem fordítunk elég figyelmet. Idővel kiürülnek
a lelki tartalékok és már nem tudunk a régi türelemmel és odafigyeléssel fordulni
a gyermekek felé. Ezért viszont bűntudatot érzünk. Az ördögi kör azonban megtörhető,
ha megértjük: nem lehet folyamatosan csak adni újratöltekezés nélkül! Testünk
is csak akkor marad egészséges, ha megfelelően tápláljuk, a lelkünk miért működne
másképp? A pihenés, a személyes igényeink gondozása nem lustaság és önzés, hanem
az egészséges lelki működés alapfeltétele. Más megközelítésben: minden gyermek
megérdemli a kipihent szülőt!
TIPP
A legnehezebb időszakban is próbáljunk magunkra szánni napi 1-1,5 órát! Nevezzük
ezt ajándék időnek, amikor nem a gyermekünkkel, hanem önmagunkkal foglalkozunk.
Vehetünk egy forró fürdőt, megnézhetjük kedvenc sorozatunkat, újságot vagy könyvet
olvashatunk. Aki krónikus alváshiánnyal küszködik, az használja ki a baba alvásidejét
és pihenjen vele együtt napközben is. A házimunkák nagy része elvégezhető az ébren
lévő kicsi mellett is!
Ha megoldható, időnként mozduljunk ki a lakásból a baba nélkül. Menjünk emberek
közé, találkozzunk a barátainkkal vagy csak menjünk el fodrászhoz.
Ha nincs a környezetünkben bevonható családtag, és nem engedhetjük meg magunknak,
hogy bébiszittert hívjunk, összefoghatunk egy másik anyukával. Cserenapot szervezhetünk,
amikor vigyázunk egymás gyermekeire, megfőzünk egymásnak, amíg a másik szabad
délutánját tölti.