Miért sír a baba?
Hol van az még?! – teszi fel joggal a kérdést a kismama. Most talán még nincs
fogalma arról, mit kezdjen a megszületendő gyermek sírásáról szóló információkkal,
viszont amikor szüksége lehet rá, talán kevesebb ideje lesz olvasgatni. Miért
sír a baba?
6_miert_sir_a_baba.jpg
/data/cms68856/6_miert_sir_a_baba.jpg
138
200
-
6_miert_sir_a_baba.jpg
/data/563541/tn_6_miert_sir_a_baba.jpg
39
56
thumbnail: -
Nem attól jó anya vagy apa valaki, hogy keveset sír a gyermeke, vagy azonnal
megnyugszik! A természet részben úgy biztosítja a kiszolgáltatott, magatehetetlen
újszülött túlélését, hogy beépít az édesanyákba egy riasztót, ami működésbe lép,
amikor a csecsemő elkezd sírni. A legtöbb anyuka idegesen reagál a sírásra. Ne
hagyja figyelmen kívül a sírást, igyekezzen rájönni, mi lehet a baj, és megszüntetni
a problémát! Előfordulhat, hogy az orvos szerint egészségügyi problémája nincsen
a kicsinek, a baba mégis rendszeresen és sokat sír, ebben az esetben próbálja
egyszerűen csak a mellkasára tenni, megszeretgetni a kicsit! A kisbabák születésük
után még hónapokig azt hiszik, hogy ők ugyanaz a személy, mint az anyukájuk. Ezért
bizonyos idő után eléggé kétségbeesnek, ha nincsenek együtt az édesanyjukkal.
Általában könnyen meg lehet őket vigasztalni, ha ölbe vesszük őket.
Furcsa kimondani, de a sírás fontos és hasznos. Miért sír a baba? Mert ő nem
tud még beszélni, ezért így közli kéréseit, gondolatait és érzéseit. Beszámol
arról, ha valamitől nem érzi komfortosan magát (pl. Anya, cseréld ki a pelust!
Szúr a ruha éles cetlije, vágd ki! Melegem van. Túl sok az inger, hagyj nyugalomban!
Bántja a napfény a szememet, stb.). Másrészt valamilyen alapvető ellátást kérhet:
ne tűnj el, anya, éhes, szomjas, fáradt vagyok, nagyon fázom, stb. Néha így engedi
ki a feszültséget, elsírja a bánatát. Vannak babák, akik születésük után az első
három hónapban délutánonként és esténként több órát sírnak. Az okokról különféle
elképzelések léteznek, lásd a keretes írást.
TIPP
Igyekezzünk megkülönböztetni a sírásfajtákat és egyéb testi jelzéseket:
-
Fáradtságnál eleinte nyűglődés, nyafogás jelentkezik, majd a baba ritmustalanul
sírni kezd, majd rúgkapál, testét befeszíti, teli torokból sír.
-
Fájdalom esetén azonnal teljes intenzitással tör ki a sírás, a csecsemő éles,
szinte sikító hangot ad, a homlok és a szemkörnyék befeszül. Az első hónapokban
még nem tökéletes a csecsemő emésztése (mitől is lenne, hiszen korábban a köldökzsinóron
át táplálkozott). Ezért gázossá válnak a belek, ami erős hasfájást okoz. Ez nem
betegség, hanem egy élettanilag fontos folyamat, az emésztés kialakulásának egyik
tünete.
-
A dühnél a sírás fokozatosan erősödik, a szem és a száj félig nyitva.
-
Félelemnél folyamatos feszültségnövekedés után jön a heves sírás.
-
Éhesen már végső kétségbeesésében sír a baba, amikor már farkaséhes. Kezdetben
cuppogással, szájtátogatással, nyelvnyújtogatással, szopómozgással jelez. Ha nem
kap enni, szaggatott, mélyebb torokhangon rákezd a sírásra. Ezt az állapotot igyekezzünk
megelőzni.
Ha úgy érezzük, sokat sír a gyermek, vezessünk sírásnaplót, jegyezzük fel, amikor
sír a baba. A következő kérdésekre keressük a választ: Mennyi időt tölt sírással
a csecsemő egy nap? Van-e jellegzetes sírásos időszak (pl. elalvás előtt, vagy
éjszaka)? Evés előtt, alatt vagy után jellemző a sírás? Ha már megkülönböztethetők
a különböző sírási formák, melyikből mennyit sír? Milyen megnyugtatás hatékony?
Hogyan hat a szülőre a sírás? A sírásnaplót mutassuk meg a védődőnek és beszéljük
át vele a lehetséges megoldásokat!
„Néha fogalmunk sincs róla, de megcsináljuk” – a szülővé válás folyamata
Sok kismama nem veszi jónéven, ha pl. egy gyermekorvos egy tünet hallatán visszakérdez,
hogy első gyermekes anyuka-e. A kérdés nem lenézésre, hanem arra utal, hogy az
anya keresztülment-e azon a folyamaton, amikor átrendeződnek az élet vezérelvei,
a mindennapok végképp fenekestől felfordulnak, legfőképpen pedig mindezen sikeresen
átlavírozza magát és gyermekét az édesanya és az édesapa. Vagyis „megszületnek
a szülők”.
Mit kell kezdeni egy kisbabával, aki még nem válaszol a kérdéseinkre? Figyelni.
Biztosítani a megfelelő hőmérsékletet, megetetni, nyugalmat, csendet biztosítani
számára, tisztán tartani, megszeretgetni – amennyiszer csak lehet, megszüntetni
a fájdalmát, kideríteni, mitől sír. Ez a praktikus oldala a szülővé válásnak.
Az első hetek szorongásai hatással lehetnek az egész nevelésre: gyakran lehet
találkozni túlöltöztetett, túletetett, túlféltett kisgyermekekkel. A szülővé válásban
benne rejlik a fáradtság és szorongás, és ott a büszkeség, az önbizalom és a remény
(az apákban is kavarognak az érzések). Elgondolkodunk, milyen lesz a kisbaba.
A felelősség előhoz pár félelmet: Milyen szülő leszek? Lesz-e munkám, pénzem?
Hogyan óvjam meg? Tényleg a mi kezemben van egy másik ember sorsa? Szép fokozatosan
elfogadjuk a szülőséget, mert rájövünk, hogy mások is, mi is valahogy meg tudjuk
csinálni.
A kutatások szerint a legtöbb édesanya az első gyermeke körülbelül három hónapos
korában érzi magát valóban felkészültnek a feladatra. A második gyermek születésekor
a legtöbb szülő mosolyogva gondol vissza arra, hogyan "ügyetlenkedett" az első
újszülöttel.
TIPP
A baba születése után sokkal több dolgunk lesz a mindennapokban. Az első hetek
zsúfoltak és gyakran bizonytalanok, néhány hónapig rendkívül lekötöttek lehetünk.
Hogy megelőzzük a bajt, tervezzünk, szervezzünk előre, kérjünk külső segítséget,
készítsünk el előre, amit lehet!
- Főzzünk előre, szerezzünk be tartós élelmiszert!
- Szégyenkezés nélkül fogadjunk el minden megbízható felajánlkozást: szülőét, testvérét,
anyósét, apósét, szomszédét, ismerősét, barátét. Nem szégyen, kikapcsolódásra
vágyunk! Néhány hónapos babának már nem árt, ha napközben néhány órát a szülőtől
külön tölt el.
- Semmilyen különleges tulajdonsággal nem szükséges rendelkezni ahhoz, hogy valakiből
jó anya legyen. Nincs olyan, hogy "tökéletes" anya! Aki gondossággal fordul a
gyermeke felé, az elég jó anya.
- Sok városban működik egészen kicsi gyermekeknek játszóház, baba-mama klub, ahol
az anyák találkozhatnak. Itt megbeszélhető kölcsönös segítség. Egy jól sikerült
beszélgetés aranyat érhet.
Legyünk éberek a reális veszélyekre: a kicsi feje kiférhet az ágy rácsai közt.
A madzag vagy textil a nyakára tekeredhet, ezért azt ne hagyjuk a kiságyban! Plüssállatokkal
telitömött kiságyban a baba „alig kap levegőt”, nem lát ki, stb.
Ne fűtsük túl a szobát! A kicsik hasonló hőmérsékleten érzik jól magukat, mint
a felnőttek. Ellenőrizzük a baba tarkójánál: akkor van melege, ha izzad, vagy
nagyon meleg a tarkója. Ha hapcizik vagy csuklik, és hideg a tarkója, akkor fázhat.
Az újszülöttek nem tudják megtartani a saját fejüket, ezért mindig az első pillanattól
tartsuk meg nekik az ujjunkkal, amikor felemeljük őt. A kisbabák jellemzőiről
tájékozódjunk a védőnőnél.
A legfőbb gyermeki szükséglet: szeretet, biztonság és kiszámíthatóság
A ritmus rendet jelent
6_legfobb_gyermeki_szukseglet.jpg
/data/cms68857/6_legfobb_gyermeki_szukseglet.jpg
138
200
-
6_legfobb_gyermeki_szukseglet.jpg
/data/563543/tn_6_legfobb_gyermeki_szukseglet.jpg
39
56
thumbnail: -
A magzatot az anyaméhben különféle ritmusok veszik körül – a szív, a légzés,
a járás ritmusa. Ha egy hang vagy esemény ritmikusan ismétlődik, az a babában
a rend érzetét kelti. A kisbaba legfőbb lelki igénye a szeretet mellett a biztonság
és a kiszámíthatóság. A születéssel egy korábbi rend felborul, az új közös családi
ritmust a rendezetlenségen, káoszon keresztül találjuk meg. Ezt az időszakot nehezen
viselik a szülők, kérdezgetik is gyakran: „Minden felborult, nincs két egyforma
nap, mikor lesz már végre újból rend az életünkben?” Rendszerint a baba 6 hetes
és 3 hónapos kora között kezd az új napi ritmus kialakulni, tekintsük át ennek
lehetséges útjait, változatait!
Hogyan alakítsuk ki a napirendet?
TIPP
- Az első időszak ritmustalanságában jegyezzük fel naplóba vagy táblázatba a baba
alvási, evési és ürítési szokásait. Ezzel alaposabban megismerjük a ritmusait.
Beépíthetők állandó elemek a nap főbb pilléreiként. Ilyen például a reggeli ébredés
utáni szoptatás, táplálás, a közös játék a babával késő délután, amikor egyébként
is éber és kívánja a figyelmet, vagy az esti fürdetés.
- Mit tehetünk, ha hónapok múltán sem alakul ki a napirend és ez zavaró a család
számára? Ilyenkor is fontos, hogy legalább néhány állandóan ismétlődő eseményt
építsünk be az életünkbe. Például a reggeli utáni séta vagy bevásárlás, a délutáni
játszótérre látogatás vagy az esti alvás szertartása.
- Fontos, hogy a saját igényeinket se feledjük el! Csak egy megfelelő testi-lelki
állapotban levő anya képes szeretettel és odafigyeléssel gondozni a babáját.
- Az élettér, az alvás helye, a babát körülvevő személyek állandósága hozzájárulnak
a baba biztonságélményéhez, ezeket tartsuk tiszteletben!
A legszigorúbb a szülők által kialakított napirend, ez gyakran időrendet is jelent:
mikor és mennyit egyen, aludjon és játsszon a baba. Ez az út támaszt nyújthat
a bizonytalan, kételyekkel küzdő anyáknak és apáknak, akiknek szüksége van a szabályokra
és rendszerességre. Ám a módszer nem mindig veszi figyelembe a csecsemő szükségleteit.
Ha a szülők már biztonságban érzik magukat és csökken a szorongásuk, képesek tisztábban
látni babájuk igényeit is. Sőt, egy idő után rugalmasabban igazodhatnak a csecsemő
ritmusához.
A napirend kialakulhat egy másik úton is: a baba igényei és szükségletei alapján.
Ezt nevezik igény szerinti gondoskodásnak. A szülők megfigyelik, mikor szeretne
a baba enni, aludni, játszani, és ennek teret adnak. Ettől még a napok nem feltétlenül
lesznek kuszák és rendszertelenek, mivel a csecsemőkben néhány hetes korukra kialakul
egy viszonylag állandó evés-alvás-játék ritmus. Az igény szerinti gondoskodás
hatékonyan működik az átmeneti rendezetlenséget jól tűrő szülőknél. Nehézségek
akkor adódnak, amikor a ritmus mégsem alakul ki, vagy a szülők teljesen alárendelik
saját szükségleteiket a baba igényeinek
Legjobb a középutas megoldás, ha a babának is és a szülőknek is beleszólása van
a napi ritmus kialakításába. A csecsemő „dönt” arról, mikor szeretne enni, pihenni,
játszani, a szülő pedig arra törekszik, hogy a baba napirendje nagyjából állandósuljon.
Ebben az esetben a napirend nem feltétlenül jelent időrendet is! Inkább az események
egymást követő láncolatáról van szó, ami nap mint nap ismétlődik, de az idővel
rugalmasabban bánunk.
Mégis, melyik a megfelelő? Egyértelmű, mindenkire érvényes válasz erre nem adható.
A szülőknek a személyiségükhöz, igényeikhez és teherbírásukhoz mérten kell megtalálni
a saját utat, a védőnő és a gyermekorvos ebben nyújthat segítséget.