6. Baba-mama hírlevél – Várandósság, 40. hét

Miért sír a baba?

Hol van az még?! – teszi fel joggal a kérdést a kismama. Most talán még nincs fogalma arról, mit kezdjen a megszületendő gyermek sírásáról szóló információkkal, viszont amikor szüksége lehet rá, talán kevesebb ideje lesz olvasgatni. Miért sír a baba?

Nem attól jó anya vagy apa valaki, hogy keveset sír a gyermeke, vagy azonnal megnyugszik! A természet részben úgy biztosítja a kiszolgáltatott, magatehetetlen újszülött túlélését, hogy beépít az édesanyákba egy riasztót, ami működésbe lép, amikor a csecsemő elkezd sírni. A legtöbb anyuka idegesen reagál a sírásra. Ne hagyja figyelmen kívül a sírást, igyekezzen rájönni, mi lehet a baj, és megszüntetni a problémát! Előfordulhat, hogy az orvos szerint egészségügyi problémája nincsen a kicsinek, a baba mégis rendszeresen és sokat sír, ebben az esetben próbálja egyszerűen csak a mellkasára tenni, megszeretgetni a kicsit! A kisbabák születésük után még hónapokig azt hiszik, hogy ők ugyanaz a személy, mint az anyukájuk. Ezért bizonyos idő után eléggé kétségbeesnek, ha nincsenek együtt az édesanyjukkal. Általában könnyen meg lehet őket vigasztalni, ha ölbe vesszük őket.

Furcsa kimondani, de a sírás fontos és hasznos. Miért sír a baba? Mert ő nem tud még beszélni, ezért így közli kéréseit, gondolatait és érzéseit. Beszámol arról, ha valamitől nem érzi komfortosan magát (pl. Anya, cseréld ki a pelust! Szúr a ruha éles cetlije, vágd ki! Melegem van. Túl sok az inger, hagyj nyugalomban! Bántja a napfény a szememet, stb.). Másrészt valamilyen alapvető ellátást kérhet: ne tűnj el, anya, éhes, szomjas, fáradt vagyok, nagyon fázom, stb. Néha így engedi ki a feszültséget, elsírja a bánatát. Vannak babák, akik születésük után az első három hónapban délutánonként és esténként több órát sírnak. Az okokról különféle elképzelések léteznek, lásd a keretes írást.

„Néha fogalmunk sincs róla, de megcsináljuk” – a szülővé válás folyamata

Sok kismama nem veszi jónéven, ha pl. egy gyermekorvos egy tünet hallatán visszakérdez, hogy első gyermekes anyuka-e. A kérdés nem lenézésre, hanem arra utal, hogy az anya keresztülment-e azon a folyamaton, amikor átrendeződnek az élet vezérelvei, a mindennapok végképp fenekestől felfordulnak, legfőképpen pedig mindezen sikeresen átlavírozza magát és gyermekét az édesanya és az édesapa. Vagyis „megszületnek a szülők”.

Mit kell kezdeni egy kisbabával, aki még nem válaszol a kérdéseinkre? Figyelni. Biztosítani a megfelelő hőmérsékletet, megetetni, nyugalmat, csendet biztosítani számára, tisztán tartani, megszeretgetni – amennyiszer csak lehet, megszüntetni a fájdalmát, kideríteni, mitől sír. Ez a praktikus oldala a szülővé válásnak. Az első hetek szorongásai hatással lehetnek az egész nevelésre: gyakran lehet találkozni túlöltöztetett, túletetett, túlféltett kisgyermekekkel. A szülővé válásban benne rejlik a fáradtság és szorongás, és ott a büszkeség, az önbizalom és a remény (az apákban is kavarognak az érzések). Elgondolkodunk, milyen lesz a kisbaba. A felelősség előhoz pár félelmet: Milyen szülő leszek? Lesz-e munkám, pénzem? Hogyan óvjam meg? Tényleg a mi kezemben van egy másik ember sorsa? Szép fokozatosan elfogadjuk a szülőséget, mert rájövünk, hogy mások is, mi is valahogy meg tudjuk csinálni.

A kutatások szerint a legtöbb édesanya az első gyermeke körülbelül három hónapos korában érzi magát valóban felkészültnek a feladatra. A második gyermek születésekor a legtöbb szülő mosolyogva gondol vissza arra, hogyan "ügyetlenkedett" az első újszülöttel.

A legfőbb gyermeki szükséglet: szeretet, biztonság és kiszámíthatóság

A ritmus rendet jelent

A magzatot az anyaméhben különféle ritmusok veszik körül – a szív, a légzés, a járás ritmusa. Ha egy hang vagy esemény ritmikusan ismétlődik, az a babában a rend érzetét kelti. A kisbaba legfőbb lelki igénye a szeretet mellett a biztonság és a kiszámíthatóság. A születéssel egy korábbi rend felborul, az új közös családi ritmust a rendezetlenségen, káoszon keresztül találjuk meg. Ezt az időszakot nehezen viselik a szülők, kérdezgetik is gyakran: „Minden felborult, nincs két egyforma nap, mikor lesz már végre újból rend az életünkben?” Rendszerint a baba 6 hetes és 3 hónapos kora között kezd az új napi ritmus kialakulni, tekintsük át ennek lehetséges útjait, változatait!

Hogyan alakítsuk ki a napirendet?

A legszigorúbb a szülők által kialakított napirend, ez gyakran időrendet is jelent: mikor és mennyit egyen, aludjon és játsszon a baba. Ez az út támaszt nyújthat a bizonytalan, kételyekkel küzdő anyáknak és apáknak, akiknek szüksége van a szabályokra és rendszerességre. Ám a módszer nem mindig veszi figyelembe a csecsemő szükségleteit. Ha a szülők már biztonságban érzik magukat és csökken a szorongásuk, képesek tisztábban látni babájuk igényeit is. Sőt, egy idő után rugalmasabban igazodhatnak a csecsemő ritmusához.

A napirend kialakulhat egy másik úton is: a baba igényei és szükségletei alapján. Ezt nevezik igény szerinti gondoskodásnak. A szülők megfigyelik, mikor szeretne a baba enni, aludni, játszani, és ennek teret adnak. Ettől még a napok nem feltétlenül lesznek kuszák és rendszertelenek, mivel a csecsemőkben néhány hetes korukra kialakul egy viszonylag állandó evés-alvás-játék ritmus. Az igény szerinti gondoskodás hatékonyan működik az átmeneti rendezetlenséget jól tűrő szülőknél. Nehézségek akkor adódnak, amikor a ritmus mégsem alakul ki, vagy a szülők teljesen alárendelik saját szükségleteiket a baba igényeinek

Legjobb a középutas megoldás, ha a babának is és a szülőknek is beleszólása van a napi ritmus kialakításába. A csecsemő „dönt” arról, mikor szeretne enni, pihenni, játszani, a szülő pedig arra törekszik, hogy a baba napirendje nagyjából állandósuljon. Ebben az esetben a napirend nem feltétlenül jelent időrendet is! Inkább az események egymást követő láncolatáról van szó, ami nap mint nap ismétlődik, de az idővel rugalmasabban bánunk.

Mégis, melyik a megfelelő? Egyértelmű, mindenkire érvényes válasz erre nem adható. A szülőknek a személyiségükhöz, igényeikhez és teherbírásukhoz mérten kell megtalálni a saját utat, a védőnő és a gyermekorvos ebben nyújthat segítséget.