Koragyermekkor portál

Korcsoportos hírlevél

2 hónap

9. Baba-mama hírlevél – 2 hónapos gyermek

2015.07.16.

Kedves Olvasó, kedves Szülők!

Ebben a korban is rengeteg kérdése van és lehet egy szülőnek, hiszen akaratlanul is megváltozott minden a kicsi érkezésével. Mit csináljunk, ha sír a gyermekünk, hogyan nyugtassuk meg, hogyan nyugtatja meg ő saját magát, mit szeretne közölni, hogyan kommunikál? Hogyan tartsuk, mire figyeljünk, miben szállítsuk a csöppséget, ha útra kelünk. Reméljük a rövid leírások és tippek segítenek ezekre megtalálni saját válaszait.

Számos egyéb, érdekes és hasznos cikket talál a várandósságtól a gyermek hetedik életévének betöltéséig terjedő időszakra vonatkozóan a www.koragyermekkor.hu weblapunkon.

Ha eddig nem tette volna meg, kérjük, módosítsa a születés pontos dátumának megfelelően a regisztráció során megadott adatokat weboldalunkon, hogy ezt követően további hírleveleink mindig a kicsi korának megfelelően érkezzenek meg Önhöz.

Üdvözlettel:

Koragyermekkori program

Gyorslinkek

<contents headingid="563006" moderate="true" read="true" title="2 hónap" url="korcsoportos_hirlevel/2_honap" write="true">
<article contentid="569987">
<title>9. Baba-mama hírlevél – 2 hónapos gyermek</title>
<url>korcsoportos_hirlevel/2_honap/9_hirlevel_2_honap.html</url>
<starttime>
<timestamp ms="1437043560000">
<year>2015</year>
<month>7</month>
<day>16</day>
<dayofweek>5</dayofweek>
<hour>12</hour>
<minute>46</minute>
<sec>0</sec>
</timestamp>
</starttime>
<expired>false</expired>
<lead>
<formatted-text>
<h4>Kedves Olvasó, kedves Szülők!</h4>

Ebben a korban is rengeteg kérdése van és lehet egy szülőnek, hiszen akaratlanul
is megváltozott minden a kicsi érkezésével. Mit csináljunk, ha sír a gyermekünk,
hogyan nyugtassuk meg, hogyan nyugtatja meg ő saját magát, mit szeretne közölni,
hogyan kommunikál? Hogyan tartsuk, mire figyeljünk, miben szállítsuk a csöppséget,
ha útra kelünk. Reméljük a rövid leírások és tippek segítenek ezekre megtalálni
saját válaszait.

Számos egyéb, érdekes és hasznos cikket talál a várandósságtól a gyermek hetedik
életévének betöltéséig terjedő időszakra vonatkozóan a www.<a href="http://www.koragyermekkor.hu " title="">koragyermekkor.hu</a> weblapunkon.

Ha eddig nem tette volna meg, kérjük, módosítsa a születés pontos dátumának megfelelően
a regisztráció során megadott adatokat weboldalunkon, hogy ezt követően további
hírleveleink mindig a kicsi korának megfelelően érkezzenek meg Önhöz.

Üdvözlettel:

Koragyermekkori program
</formatted-text>
</lead>
<body>
<formatted-text>

<h4>Segítség, anya vagyok! – 24 órás anyaság</h4>

<embedded align="right" bottom="0" id="563644" left="10" right="0" title="" top="0">
<image>
<title>9_segitseg_anya_vagyok.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/cms68849/9_segitseg_anya_vagyok.jpg</url>
<width>138</width>
<height>200</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>-</metasize>
<thumbnail>
<image>
<title>9_segitseg_anya_vagyok.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/563643/tn_9_segitseg_anya_vagyok.jpg</url>
<width>39</width>
<height>56</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>thumbnail: -</metasize>
</image>
</thumbnail>
</image>
</embedded>Minden édesanya életében a nagy kérdés, hogy hol húzódik a határ az önállóságra
nevelés és a cserbenhagyás között. Minél fiatalabb a baba, annál kiélezettebben
vívódik az anya. És néhányan visszavonhatatlanul felőrlődnek a lelkiismeretességben.
Hofi Géza nem szült gyermeket, mégis szolgálhat jótanácsként a gondolata: “Próbálj
meg lazítani! Nem győzlek tanítani, hogyan csináld.”

Először is: a végletek sosem vezetnek megoldásra. Ha az anya csak magával foglalkozik,
és elvárja, hogy újszülött babája azonnal “haptákban állva” lesse az ő elvárásait
(sose sírjon, percre pontosan aludjon, egyen, sose legyen útban, mindent kibírjon,
stb.), akkor nem csoda, ha feszült, frusztrált, boldogtalan, helyét kereső gyermek
lép majd az életbe. Ha viszont minden kizárólag a gyermekről szól, úgy az anyuka
nem fogja tudni egy idő után, hogy ki is ő valójában – ha bír még állni a lábán
egyáltalán a fáradtságtól.

Másrészt muszáj lennie egy adag nyugodt magabiztosságnak minden anyukában azzal
kapcsolatban, hogy ne kérdőjelezze meg a saját képességeit a gyermek ellátásában.
Fontos, hogy az édesanya maga is elhiggye, fel tud nőni a feladathoz és a megfelelési
kényszer ne okozzon neki állandó szorongást.

Anyuka három részletben alszik összesen 6 órát éjszakánként hónapok óta? Nem
jutott idő a mosogatásra, ezért nincs hely főzni, ami miatt nincs mit enni, már
bezártak a boltok, pedig elcsigázott az éhségtől? Már egy hete megszáradtak a
ruhák a szárítókötélen? - ilyen és ehhez hasonló aggodalmak gyötrik folyamatosan
az anyukákat.

<textbox align="top" width="100%">
<title>
TIPP
</title>
<body>
Hogy lehet megúszni az összeomlást? A szervezés, a tudatosság és az öntudatosság
biztosan segít. Érdemes összeírni, milyen tennivalók várnak a szülőkre a gyermek
megszületése után – még ha olyan nehéz is elképzelni, hogy ennyire ne legyen idő
még hajat mosni se. A védőnő segíthet egy sorrendiség felállításában. Rendszerint
az apukák is egyre nehezebben viselik az idő előrehaladtával, hogy kiszorulnak
a szeretett párjuk figyelméből. Pedig gyakran ők adhatják a legnagyobb segítséget.
Érdemes lehet nekik is végigcsinálniuk néhány 0-24 órás napot egymás után az édesanyával
együtt, hogy tisztában legyenek vele, mi történik a párjuk helyzetében. Szerencsére
az édesapák egyre kevésbé érzik derogálónak, ha munka után például még elmosogatnak.
Igazából ilyenkor veszik ki a részüket az otthoni életből, és teremtik meg az
esélyt arra, hogy az anyuka az ő karjukban, nem pedig a mosogatószivacs mellett
kössön ki a nap végén.

Ha az édesanya sorstársakkal találkozik, bizony nem érzi magát olyan elveszettnek,
kiszolgáltatottnak és tehetetlennek. Akár azt is megszervezhetik, hogy váltásban
vigyáznak egymás gyermekére, amíg a másik kikapcsolódik. A baba-mama klubok, a
játszóházak és a játszóterek jó alkalmak lehetnek az ilyen baráti kapcsolatok
kialakításához. Nagyon meg lehet bánni, ha az első hetek hónapok összes boldogságát
elűzi a fáradtság és a csalódottság. Figyelem, anyukák! Később már nem lehet visszahozni
ezeket az időket! 
</body>
</textbox>

<h4>Babahordozás okosan</h4>

A babahordozás egyszerre engedi az összebújást a babával és közben a dolgaink
intézését. A kérdés, hogy mikor, milyen formában és mennyiségben használunk, nem
pedig ártunk vele a babának. Hordozóval fokozatossá, folyamattá tehetjük a megszületéstől
az önállóságig vezető utat. Használatával elkerülhetjük, hogy a gyermeket megviselje
a szétválás, vagyis minél nagyobb eséllyel maradjon meg reményteljes világképe.
Nagy szavak, de működik!

<textbox align="right" width="45%">
<title>
TIPP
</title>
<body>
A babakocsi használatra szeretnénk néhány ötletet adni, mely a következő hónapokban-években
folyamatosan visszatérő kérdés lesz.

Gyakran látni, hogy babakocsira helyezett autósülésben hordják az újszülöttet,
ahol nem egyenletesen terhelődik a gerince és összenyomódnak a szervei. Kerüljük
ezt a megoldást!

Eléggé megrémülnek a gyermekek attól, ha egy forgalmas úton a zebra előtt egészen
a járda széléhez toljuk a babakocsit és úgy várjuk az átkelést. Gondoljuk végig,
mi hogyan éreznénk magunkat egy olyan helyzetben, amit nem mi irányítunk, amit
nem látunk át, és ahol hatalmas, zajos testek robognak el közvetlenül az orrunk
előtt nagy erővel. Bizonyára mi is komolyan megrémülnénk, és talán még aludni
sem tudnánk nyugodtan ezután.

Gyakran felmerülő kérdés, hogy kifelé vagy befelé fordulva üljön-e a gyermek
a babakocsiban. Valójában az a kérdés, hogy az anya biztonságára vagy a külvilág
megismerésére van-e nagyobb szüksége. Optimális esetben kezdetben csak befelé
fordulva üljön a gyermek a kocsiban és folyamatosan, hónapok alatt érdemes átállni
a kifelé fordulásra. Vagyis, ha látjuk, hogy már nagyon unja a látványunkat a
gyermek, akkor fordítsuk ki. Ez lehetőleg ne egy forgalmas útkereszteződés előtt
történjen, hanem nyugodt környezetben. 
</body>
</textbox>Miután 9 hónapig hordoztuk a gyermekünket a szívünk alatt, szülés után a derekunk
és a hátunk megfájdulhat a teher hirtelen megszűnésétől. Az újszülött gyakori
hordozásával a fájdalom kiküszöbölhető, mert így fokozatosan szoktatjuk hozzá
a törzset és a hátat az eltérő terheléshez. Ráadásul ezzel igen jót teszünk a
kicsinek, mivel ő még hetekig azt hiszi, hogy ő és az anyukája ugyanaz a személy.
Az újszülöttet kizárólag vízszintes testhelyzetben hordozzuk mindaddig, amíg önállóan
és stabilan meg nem tudja tartani a fejét (kb. 3 hónapos korában).

Ha már tudja, akkor kisbabánkat függőleges testtartásban, magunk előtt is hordozhatjuk.
Ilyenkor ügyeink intézése közben is látjuk tekintetét és ha a hordozó engedi,
meg is szoptathatjuk. A hátizomzat általában a gyermek kb. 6-8 kilós súlyáig bírja
tartósabban ezt a fajta terhelést. Figyeljünk rá, hogy a gyermek feje mindig meg
legyen támasztva. Ne hordozzuk kifelé fordítva a babát, mert az árt a gerincének,
és nem tud elbújni a túl sok inger elől. Soha ne húzzuk össze magunk előtt a
pulóvert vagy télikabátot, ha alatta babát hordozunk, mert megfulladhat!

Hat hónapos koruk körül a kisgyermekek, mint a legszigorúbb műszaki ellenőrök,
minden tevékenységünket részletesen meg akarják figyelni. Ebben az életszakaszban
ugyanis így tanulnak. Adjuk meg nekik a lehetőséget, hogy okosodjanak és boldogok
legyenek. A legegyszerűbb, ha a csípőnkre ültetve az oldalunkon hordozzuk őket
egy erre kitalált hordozókendőben, vagy babazsákban. Egyúttal figyeljük az igényeiket
és bőven hagyjuk őket mozogni, tegyük le, ha kikéredzkednek! Ha az összefonódottság
úgy is sokáig fennmarad, hogy már elvesztette eredeti funkcióját, a gyermekek
gyakran kizárólagosságot követelnek az anyjuktól. Ha menni akar, akkor hagyjuk
menni, ne erőltessük a hordozót, mert azzal gátoljuk a megismerésben és az önállósulásban!

Ezt az időszakot váltja fel a háton hordozás, amelynek már csak a gyermek méretei,
súlya és az anya elszántsága szabhat határokat. Háton hordozni kényelmes, ha erdőbe
vagy olyan helyre megyünk, ahol sokat kell lépcsőzni. Nagy tömegbe ne vigyünk
a hátunkon kisgyermeket!

<h4>Síráskor babusgatás vagy önállóság? Nem kell választani!</h4>

Tudta, hogy gyermeke előbb-utóbb önmagát is meg tudja nyugtatni, ha Ön hagyja
kibontakozni ezt a képességét? Persze csak fokozatosan, hetek, hónapok alatt.

<embedded align="right" bottom="0" id="563642" left="10" right="0" title="" top="0">
<image>
<title>9_siraskor_babusgatas_vagy_onallosag.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/cms68848/9_siraskor_babusgatas_vagy_onallosag.jpg</url>
<width>138</width>
<height>200</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>-</metasize>
<thumbnail>
<image>
<title>9_siraskor_babusgatas_vagy_onallosag.jpg</title>
<description></description>
<url>/data/563641/tn_9_siraskor_babusgatas_vagy_onallosag.jpg</url>
<width>39</width>
<height>56</height>
<place></place>
<source></source>
<metasize>thumbnail: -</metasize>
</image>
</thumbnail>
</image>
</embedded>Kezdetben minden kisbaba teljes ellátásra (etetésre, itatásra, tisztán és melegen
tartásra), megnyugtatásra és elringatásra szorul. Idővel azonban maga is rájön,
hogy mikor mi a baja, és képes lesz kifejezni azt, segítséget kérni, majd kialakítja
a saját megoldásait rá. Persze önállóan borsófőzeléket főzni csak később fog magának,
még a koraszülött és az újszülött csecsemőknek is megvannak az ösztönös módszereik
arra, hogy hogyan oldják a feszültséget. Szopják az ujjukat, rágcsálják az öklüket,
saját testükhöz, arcukhoz érnek, keresztezik a lábukat és a karukat, az ágy széléhez
vagy az inkubátor falához támasztják a lábukat vagy hátukat, megmarkolnak egy
vékony tárgyat (pl. rongydarabot), vagy egy felnőtt ujját, ökölbe szorítják a
kezüket, összegömbölyödnek, stb.

„Ha ilyen jól megoldja magának, akkor nincs is rám szüksége!” - gondolhatja néhány
anyuka, de nem erről van szó! Nagyon is szükség van az anyai és apai megnyugtatásra,
szeretgetésre! Ám ha nem komoly a baj, nem üvölt kétségbeesetten, és már néhány
hónapos a baba, óvatosan, figyelemmel segíthetünk neki megtalálni az ujjacskáját,
vagy a keze ügyébe tehetünk egy markolászni való játékot vagy rongyocskát, vagy
egyszerűen csak hagyjuk, hogy rájöjjön, mivel tudja megnyugtatni magát. Aki nem
tanulja meg babakorában szabályozni belső állapotát, azt később csak nagy nehézségek
árán lehet rávezetni, felnőttként pedig gyakran külső segítséggel (droggal, alkohollal)
képes levezetni feszültségét.

<textbox align="top" width="100%">
<title>
TIPP
</title>
<body>
A nyugalom megteremtéséhez több körülményt is meg kell figyelnünk és változtatnunk
kell rajta, ha szükséges.

<ol>

<li>Csak akkor tudjuk megnyugtatni a kisbabánkat, ha magunk is békében vagyunk magunkkal.
Foglalkozunk magunkkal eleget? Megvalósulnak a nekünk fontos dolgok a mindennapokban?
Mitől töltődünk fel, pihenjük ki magunkat? (Bővebben két hónap múlva, a 11. hírlevélben
olvashat arról, hogyan kerülhető el a gyes-neurózis.)</li>

<li>Kialakult egy sorrend a baba és a mama életében, ami biztonságot ad a gyermeknek
és legalább nagyságrendileg tervezhetővé teszi a napot az anyukának? Tudja a baba,
hogy alvás után enni kap, tisztába teszik, utána játszhat, majd újra kialudhatja
magát? Vagy minden bizonytalan és ezért feszült, nyugtalan a gyermek? Ha nincs
kialakult sorrend, törekedjünk a kialakítására. (A sorrend nem azt jelenti, hogy
pontosan meghatározzuk, mikor kéne a babának ezt vagy azt csinálnia, hanem azt,
hogy tevékenységek egymás után következnek.) Kérjünk segítséget a védőnőtől, ha
szükséges!</li>

<li>Hogy szoktuk csinálni: inkább megnyugtatjuk a babát, amikor nyűgös, vagy inkább
hagyjuk őt megnyugodni? Minél kisebb a baba, annál nagyobb szüksége van szülői
segítségre! Megnyugtathatjuk őt ringatással, simogatással, énekléssel, hordozással,
öleléssel, érintéssel, pólyába bugyolálással, monoton zajjal, szoptatással és
még számos egyéb módon. Az idősebb generáció esküszik a rázogatásra, ám látjuk,
hogy ez gyakran nem válik be. Ha csak kicsit nyöszörög a baba, hagyhatjuk, hogy
rátaláljon a saját módszereire. De ne hagyjuk nagyon sírni!</li>

<li>Ami megnyugtató az egyik babának, az a másikat ingerli. Ami egyszer megnyugtatja
a babánkat, az máskor ingerelheti. Az enyhe rázogatást, a porszívó zaját csak
átmenetileg alkalmazzuk megnyugtatáshoz, miközben újakat gyakorlunk be.</li>

<li>Ahhoz, hogy bizonyos módszerek megnyugtassanak babákat, szükség lehet egyfajta
idegi érettségre. Ha a baba még túl fiatal, nem fog belebambulni egy tárgy nézegetésébe,
babrálásába, vagy az alvóállat markolászásába. Később viszont jó szolgálatot tehetnek
ezek a módszerek. És fordítva: a ringatás és a sétával való altatás megoldást
jelenthet az első hónapokban, később azonban megterhelő lehet a szülőnek, és a
baba is megérik egy új módszerre.</li>

<li>Sok szülő megörül, ha beválik egy vigasztalási mód, és nem kísérletezik tovább.
Sokaknak az egyedüli üdvözítő megoldás a szoptatás. Kérdés, hogy hogyan fog elaludni
a szopizáshoz szokott gyermek mondjuk négyévesen. Akkor is megszoptatják majd?
Érdemes a repertoárt bővíteni és az egyszerűbb módoktól (ujjszopás, önringatás)
a bonyolultabbak (alvóállat) felé haladni. Sokan félnek attól, hogy ha a gyermek
rászokik a ujjszopásra, akkor majd nem lehet leszoktatni róla. Az igazság az,
hogy ez csak akkor történik így, ha a gyermek megreked a fejlődésben és az ujjszopás
a fő megnyugtatási módként rögzül. Ha a gyermek csak megnyugvásra és elalvásra
használja, nem ördögtől való a cumi sem. </li>
</ol>
</body>
</textbox>

Néha nem az a cél, hogy azonnal megnyugtassuk a babát (pl. nem specifikus sírás
esetén – bővebben lásd az 5. hírlevélben), hanem hogy támaszt és biztonságot nyújtsunk
neki, hogy legyen kinek kiöntenie a szívét, elsírnia a bánatát, vagyis szeretetben,
nyugodt körülmények között kiadhassa a feszültséget.

A gyermekek rendszerint 2-3 éves koruk körül maguktól másféle, összetettebb önmegnyugtatási
formákra állnak át. Például a kislányok szeretik eljátszani a babájukkal a vigasztalást,
mintha a babának lenne szomorúsága és ők megvigasztalják őt. Erős szorongásra
utal, ha ezek a játékok óvodában is fennmaradnak. Az ilyen kisgyermekkel lehet,
hogy túl szigorúan bánnak otthon, az ő korában még nem elvárható dolgokat várnak
el tőle, vagy nem érzi elfogadottnak és biztonságban magát otthon. Ha a gyermek
sokáig játszik három éves kora után is mintha-játékot, és jót akarunk neki, legyünk
vele sokkal megengedőbbek, vegyük ölbe, simogassuk meg, énekeljünk, meséljünk
neki, beszélgessünk vele rendszeresen és sokáig. Ha ez sem segít, vigyük el gyermekpszichológushoz.

<h4>
Ikrek
</h4>

Két testben egy lélek, közös nyelv, egymás felé nyitott, kifelé zárt világ –
ilyen kép élhet bennünk az ikrekről. Valóban különleges kapcsolat az övék, hiszen
a kezdetektől párként léteznek, és már az anyaméhben szövődik a kapcsolatuk közös
játékokkal, szokásokkal, amiket a születésük után is folytatnak.

Ikerbabák születésénél különösen nagy jelentősége van a környezet támogatásának.
A családtagok, barátok, segítő szervezetek tagjainak bevonása tehermentesítheti
a szülőket, megkönnyíti a mindennapi élet menetét és a babákra való odafigyelést,
gondozást. Bátran kérjenek a szülők segítséget!

Az ikrek között gyakran figyelhető meg bizonyos szerepmegosztás: egyikük a világ
felé forduló, tevékenyebb, rámenősebb személyiség, míg másikuk inkább visszahúzódóbb,
magába forduló, simulékonyabb, aki engedi, hogy testvére legyen a szócsöve.

<li>A szülők figyeljék meg a két baba vérmérséklete közötti különbségeket még a megszületés
előtt, majd azután is. Hogyan írnák le a babák jellegzetességeit? Milyen a személyiségük?
Melyek a különbségek az ikertestvérek között? </li>

<li>Adjanak különböző hangzású neveket nekik, öltöztessék őket más-más stílusban
és szólítsák őket a keresztnevükön!</li>

<li>A szülőknek érdemes támogatni az ikertestvéreket abban, hogy időnként megéljék
a testvértől való különlétet: töltsenek időt más-más tevékenységgel, alakítsanak
ki egymástól függetlenül baráti kapcsolatokat, válasszanak eltérő hobbit, sporttevékenységet,
érdeklődési kört, öltözködési stílust, legyenek meg a saját, külön útjaik is.</li>

<li>Óvodakezdéskor a szülőkben felmerül a kérdés: együtt vagy külön? Ha a testvérek
egy óvodai csoportba járnak, nagyobb biztonságban érezhetik magukat, de ha túlságosan
uralkodó természetű az egyik testvér és visszahúzódó a másik, akkor érdemes külön
közösségbe helyezni őket. Hasonló a helyzet, amikor az ikrek csak egymással játszanak
és nem tudnak bekapcsolódni a közösség életébe. </li>

<li>Az iskolakezdést viszont már ajánlott külön osztályban kezdeni, még annak ellenére
is, ha ezzel a szülőkre több teher hárul. A tapasztalatok szerint az ikrek hatékonyabban
fejlődnek a tanulásban és a társas kapcsolatok terén, ha külön osztályba vagy
iskolába járnak. Ha mégis egy közösségbe járnak, a tanárokat kérjük meg, hogy
külön kezeljék és értékeljék őket, mindenképpen kerüljék az összehasonlítgatást!
</li>
</ul>
</body>
</textbox>

Mivel az ikrek életük első szakaszát párként élik át, nehezebben tapasztalják
meg a személyiségük egyediségét, és a kettejük között levő különbségeket. Pláne,
ha a környezet is egy kalap alá veszi, és nem külön-külön személyként kezeli őket.
Hányszor halljuk keresztnevük helyett úgy emlegetni őket, mint „az ikrek”? Ezért
a különbözőségeket már a kezdetektől hangsúlyozni érdemes, amivel megsegítjük
a személyiséggé fejlődés folyamatát és az önállósodást.
</formatted-text>
</body>
<priority>100</priority>
<source></source>
<author></author>
<keywords></keywords>
<seckeywords></seckeywords>
</article>
</contents>

9. Baba-mama hírlevél – 2 hónapos gyermek