Korcsoportos hírlevél

11. Baba-mama hírlevél – 4 hónapos gyermek

Kedves Olvasó, kedves Szülők!

Ebben a hírlevelünkben két témát járunk körbe. Megnézzük a legalapvetőbb kommunikációs forma, az érintés jelentőségét, illetve beszélünk a különös figyelmet igénylő babákról, alvásról, sírásról, szabályozási zavarokról.

Számos egyéb, érdekes és hasznos cikket talál a várandósságtól a gyermek hetedik életévének betöltéséig terjedő időszakra vonatkozóan a www.koragyermekkor.hu weblapunkon.

Ha eddig nem tette volna meg, kérjük, módosítsa a születés pontos dátumának megfelelően a regisztráció során megadott adatokat weboldalunkon, hogy ezt követően további hírleveleink mindig a kicsi korának megfelelően érkezzenek meg Önhöz.

Üdvözlettel:

Koragyermekkori program



Az érintés ereje – babamasszázs

A kisbaba többféle csatornán keresztül is tanulja önmagát. Például, a szülei gondozásán keresztül tükröt kap saját magáról. Információt, üzenetet hordoz a baba számára, hogy a szülő hogyan beszél hozzá, milyen arckifejezéssel fordul felé, mennyit mosolyog rá. Ám a beszéd és az arckifejezés mellett fontos csatorna az érintés is. Gondoljunk csak arra, mennyi mindent elárul a baba számára, hogy a szülő hogyan és mennyit érinti, hogyan bánik vele a mindennapi gondozási feladatok során. A bőr az egyik legkifinomultabb érzékszervünk, érintése mélyen bevésődik a baba emlékeibe. A sok, gyengéd érintés haszna az is, hogy segít a babának tanulni a testének határait. Erre alkalmazhatunk babamasszázst, de a finom, szeretetteljes simogatás, puszilgatás is éppúgy kifejti jótékony hatását.

Az érintés a koraszülötteknél különösen fontos!

A kissúlyú születést, a koraszülést vagy a császármetszést követően még nagyobb jelentősége van annak, hogyan építi ki az édesanya a kommunikációs helyzeteket a babával. A vizsgálatok bebizonyították, hogy ez nem csak a gyermek későbbi kapcsolati fejlődését befolyásolja, de a beszéd- és nyelvi fejlődését, valamint az intelligencia fejlődését is. Koraszülésnél, az éretlen idegrendszer miatt nagyobb jelentősége van az elemi, vagyis közvetlenül a bőrfelületen történő ingerlésnek. Mindenképpen fontos, hogy az anya az inkubátor ellenére is minél gyakrabban kézbe vehesse, érinthesse babáját, beszéljen hozzá, mimikájával felhívja a baba figyelmét magára. A koraszülöttek korai anya-gyermek kapcsolatának erősítését tűzte ki célul a „kenguru-módszer”, melyet egyre több PIC osztályon alkalmaznak. A babamasszázst tekinthetjük az „érintés dajkanyelvének” is. Rendszeres gyakorlása különleges kapcsolatot épít ki a koraszülött és édesanyja között. Ez a kapcsolódási mód pedig később is jól használható, könnyíti az egymásra hangolódást, ellensúlyozza a kórházi kezeléssel járó beavatkozások negatív hatásait.

A császármetszéssel született gyermekek a szülőcsatorna kihagyása miatt sokkal több érintési ingert kívánnak a természetes úton született gyermekeknél ahhoz, hogy valóban „megérkezzenek a testükbe” – ehhez is remek eszköz a napi rutinba beépített masszázs.

TIPP

  • Gondozás közben mindig beszéljen gyermekéhez! Mondja el neki, mit fog tenni vele, mit érezhet eközben. Ne csak beszéljen hozzá, hanem, érintse is sokszor!
  • Amikor ébren van a pici, akkor dajkálja, ringassa, énekeljen neki. Tisztázáskor ráérősen végezze a dolgát, és beszéljen a babához. Amikor a kisbabáját gondozza, igyekezzen minél többet mosolyogni! Ha ön tud valamilyen babamasszázst, próbálja ki, és figyelje meg, hogyan fogadja a baba. A szavakon túli kommunikáció, a mozdulatok gyorsasága, ereje, az érintés, a szagok mind-mind beszédesek!
  • Az érintés, ölelés ereje felbecsülhetetlen: amikor az anya csecsemőjét magához szorítja, a baba a méhen belüli élet hangjait, érzeteit tapasztalhatja meg újra, kicsit másképpen. A baba ilyenkor érzékelheti az anya szívverését, légzését, ahogyan azt a pocakjában megszokta. Amikor a szívéhez közel tartja, és ringó mozgással sétáltatja babáját, dúdol és beszél hozzá, az kicsit olyan lehet a babának, mint amikor „szíve alatt” hordta őt.
  • Ha ismer babamasszázst, újszülött korától napi rendserességgel, később heti rendszerességgel – a dajkanyelv használata mellett - masszírozza a babáját, olykor egész testén, máskor csak egy-egy testrészen. A végtagok masszírozásával élénkebbé, figyelmesebbé teheti babáját.
  • A masszázs az összes jótékony fizikai hatása mellett, vagy épp ezen keresztül, rendkívül jól hat a legtöbb baba általános hangulatára, megnyugtathatóságára. Ezeknek az együttléteknek a során az anya is jobban rá tud hangolódni gyermeke jelzéseire, a bőr-bőr kontaktus során szavak nélkül kommunikálnak.
  • Amennyiben az esti elalvás nehéz, érdemes a masszázst a fektetés előtti rutinba beépíteni. Sok babát a has és a hát masszírozásával könnyebben elaltathatunk.
  • Ha nem ismeri a masszázs technikáját, hasonlóan hatékony lehet, ha gyengéden, finoman simogatja gyermekét – figyelve a visszajelzésekre, hogy mi esik neki igazán jól.



Különös figyelmet igénylő babák

Ha megfigyelünk egy újszülöttet, észrevehetjük, hogy a ritmus milyen fontos szerepet játszik a mindennapjaiban: a nap folyamán sokat alszik, időnként felébred, nézelődik, szopik, és ha késik az ennivaló, vagy egyéb nehézséget él át, sírással sürgeti igényei kielégítését; büfizik, és a pelenka is időről időre megtelik. Kezdetben az élete ritmusát ezek az ismétlődések adják.

Megeshet, hogy valamiért felborul ez a ritmus, és a babánál nem működnek a szokásos utak, egy-egy területen nehézségekkel találkozunk, legyen az elalvás, sírás vagy szabályozás. Az alábbiakban rövid ízelítőt adunk ennek a három területnek a kérdéseiből.


Alvás

A jól alvó csecsemő szülei is kipihentebbek, így több energiájuk marad kisbabájuk gondozására, nyugodtabbak és kiegyensúlyozottabbak. Éppen ezért kétségbeejtő lehet, amikor a baba alvása terén átmeneti vagy tartós nehézségekkel szembesülünk. Ahogy már korábban is írtuk, alvászavarról a csecsemő 6 hónapos korától beszélhetünk, amennyiben hetente legalább ötször komoly problémák adódnak az elalvásnál vagy az átalvásnál. Ide tartozik a nehezített elalvás, az alacsony alvásigény, a gyakori éjszakai ébrenlét, amikor a kisgyerek enni-inni kér, az alvás alatti nyugtalanság, és a gyakori éjszakai felriadás. Átmenetileg is felborulhat a baba alvási ritmusa, ha valamilyen változás történik a családban. Ez lehet például költözés, válás, kistestvér érkezése. A változás lezajlásával rendszerint rendeződik a baba alvása is.


Sírás

„Egész álló nap sír a gyerek, már teljesen kikészültem! Mindent megpróbáltam, hogy megnyugtassam, és semmi sem használ.” – Mit tegyünk, ha ilyen vagy hasonló helyzetbe kerülünk szülőként? Mindegyik kisbaba sír időnként, főleg a kezdeti időszakban csak így tudják jelezni igényeiket, vagy éppen azt, hogy valami nem jó nekik. Rendkívüli mértékű sírásról olyankor beszélhetünk, amikor a születést követő három hónapban legalább három héten keresztül, hetente legalább három nap, legalább három órát sír vagy nyűgösködik a csecsemő. A harmadik hónapon túl is folytatódó, főként éjszaka jelentkező hosszadalmas sírást nevezzük állandósuló sírásnak. Ilyen esetekben kérjünk tanácsot a védőnőtől, háziorvostól!


Regulációs (szabályozási) zavarok

A reguláció a csecsemő testi és érzelmi folyamatainak szabályozását jelenti. Ide tartozik a táplálkozás-emésztés, alvás-ébrenlét ritmusa, a sírás és megnyugtatás, valamint a légzés. A szabályozásért felelős központok velünk születnek, ám utána sok minden történik még velünk, bennünk: külső segítségre, megfelelő körülményekre, és hosszú tanulási folyamatra van szükség ahhoz, hogy önműködővé váljanak. Időnként a szabályozásban zavarok jelentkeznek. A csecsemő nehezen megnyugtatható, sokat sír, táplálási, gyarapodási nehézségek, esetleg alvászavarok merülnek fel nála. Az ilyen zavarok kialakulását több tényező határozza meg: szerepet játszhatnak magzatkori és születés körüli megterhelő élmények, a szülők kapcsolati problémái, az őket ért megterhelő életesemények vagy a társas támogatás hiánya. Ez azt jelenti, hogy az ilyen zavarokat nem tekintjük sem kizárólag szervi, sem csupán lelki eredetű nehézségnek, hiszen ezek találkozása és összefonódása által jön létre a zavar.

Gyorslinkek