20. Baba-mama hírlevél – 15 hónapos gyermek

Enni és lenni – táplálkozás

A gyermeke bizonyára megismerkedett nagyon sok olyan étellel, amit Ön már régóta fogyaszt. Nyilvánvalóan kialakultak a kicsi preferenciái is. Mit adhatunk neki, amivel leginkább hozzájárulunk a fejlődéséhez?

A kicsik egészséges fejlődését ebben a korban leginkább a jól megválasztott vegyes étrend képes biztosítani. Szülőként azért is érdemes figyelnünk a változatos étkezésre, mert csak így tudjuk biztosítani a gyerekeknek a szükséges vitaminokat természetes úton, és így kerülhetjük el, hogy az egyoldalú táplálkozás miatt valamilyen hiányállapot alakuljon ki. A vegyes étrendhez való szoktatás egyben a későbbi egészséges élet alapja is, emellett a lehető legjobb módja a túlsúly és az elhízás megelőzésének. Azt azonban tartsuk szem előtt, hogy a gyerekek számára az elsődleges példát a szülők étkezési szokásai adják, és nem az, amit mondunk neki. Ne várjuk el tehát, hogy a kicsik szeressék a friss zöldséget és gyümölcsöt, ha azt látják, hogy mi magunk csak nagyon ritkán fogyasztjuk ezeket.

Az étkezések kialakításakor figyeljünk rá, hogy lehetőleg mindig ugyanabban az időpontban étkezzünk, naponta lehetőleg ötször (a főétkezések között kisebb adag tízóraival és uzsonnával). A rendszeresség mellett mindig hagyjunk elég időt a gyerekeknek, hogy be tudják fejezni az étkezést a saját tempójukban, nyugodt hangulatban. Ezzel elejét vehetjük a felnőttkori rossz szokásokból származó elhízásnak.

A csecsemőkori nagyon gyors növekedéshez képest a kisdedek fejlődése egyéves kor után már lelassul, így nincs szükségük olyan nagy mennyiségű tápanyag- és energiabevitelre, mint korábban.

Az étkezésen túl a gyerekeknél is fontos a megfelelő folyadékpótlás. A szervezetük folyadékigényét sok minden befolyásolja (életkor, a környezeti- és a testhőmérséklet, aktív mozgás, stb.), általánosságban mégis elmondható, hogy a napi teljes folyadékigényük ételben, italban, ivóvízben kb. 1,5 liter naponta. A legjobb, ha egyéves kor után elsősorban ivóvízzel (esetleg gyerekeknek való ásványvízzel) csillapítjuk a szomjat, ezt néha kiegészíthetjük gyerekeknek való teával, gyümölcslevekkel, levessel, kevés tejjel vagy tejhelyettesítő készítménnyel.

Ne bonyolítsuk túl a szobatisztaságot!

A kisgyerekek bilire szoktatásának idejéről és módjáról nagyon eltérőek a vélemények, de abban a szakemberek is egyetértenek, hogy nincs olyan, hogy egyszercsak spontán, magától kialakul a szobatisztaság. A gyerekeket meg kell erre tanítani, de nem mindegy, hogy hogyan. A szobatisztaság ugyanakkor a szülőkkel való együttműködés, a civilizációs szokások megtanulásának fontos állomása.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az egy-másfél éves korban kezdődő szoktatás túl korai, és ilyenkor a gyerekek gyakran ellenállnak, vagy a szoktatás sikertelensége konfliktusba torkollik és feszültséget szül a gyerekek és a felnőttek között. A másik véglet, amikor teljesen „a gyerekre bíznák”, hogy mikor válik éretté a szobatisztaságra, ennek eredményeként nem ritka a 3-4 éves pelenkás, de a szobatisztasági tréning halogatása és kitolása eddig a korig értelmetlen és felesleges.

A szobatisztaságra szoktatás legalkalmasabb ideje a gyerekek két és három életéve közötti időszak. Ekkor viszonylag konfliktusmentesen kialakítható a szobatisztaság, ha a szülők megfelelően figyelnek a gyerekekre. Fontos azonban, hogy a kicsik megértsék: most meg kell tanulniuk akarattal irányítani a pisi és a kaki visszatartását és elengedését. Megfelelő bátorítással és dicsérettel 2-2,5 éves kor körül a szobatisztaság néhány hónap alatt kialakul, és a gyerekek hallatlanul büszkék új teljesítményükre.

Kisfiú, kislány - nemiség

Vannak, akik kisgyermekkoruktól kezdve küzdenek azzal, hogy mások, mint a többiek: vannak például kislányok, akik úgy érzik, hogy fiúnak születtek, csak nincsen meg hozzá a megfelelő szervük. Sokszor hallunk fiúkról, akik soha nem vonzódtak a lányokhoz. Az elmúlt évtizedekben gyökeresen átalakult a szexualitásról alkotott kép, sok ember megengedőbb, elfogadóbb lett a mássággal élőkkel szemben.

A test különbségei már az újszülötteknél megmutatkoznak: a fiúk általában nagyobb súllyal születnek, a válluk szélesebb, a medencéjük keskenyebb. A kisfiúk sérülékenyebbek: gyakrabban betegek, nehezebben vészelik át ugyanazokat a betegségeket. A fiúk általában jobban kedvelik a nagy mozgással járó játékokat, autót, repülőgépet utánoznak, építenek és szerelnek. A lányok inkább foglalkoznak ékszerekkel vagy edényekkel, örülnek a szép ruhának, illegetik magukat a tükör előtt. A nemek szerinti elkülönülés kisiskoláskorra nagyon határozottá válik. A fiúk szívesebben tagjai nagyobb csoportoknak, a lányok inkább bensőségesen, kettesével, hármasával találkoznak, pletykálnak.

A gyerekek nagyon korán megértik és „számon tartják” nemüket. Legtöbben már a beszédtanulás kezdetén pontosan tudják, ki „néni”, ki „bácsi”. Körülbelül kétéves kortól meglepődnek vagy megsértődnek a kisfiúk, ha lánynak, a kislányok, ha fiúnak nézik őket. 3-4 éves koruktól kezdve világosan megértik, hogy a nemük alapján apák illetve anyák, férjek illetve feleségek lesznek.