Korcsoportos hírlevél

20. Baba-mama hírlevél – 15 hónapos gyermek

Kedves Olvasó, kedves Szülők!

Szó lesz a táplálkozásról, arról mit és mikor érdemes adni gyermekünknek, a szobatisztaságról és beszélünk a nemiség, a nemi identitás kérdésköréről is.

Számos egyéb, érdekes és hasznos cikket talál a várandósságtól a gyermek hetedik életévének betöltéséig terjedő időszakra vonatkozóan a www.koragyermekkor.hu weblapunkon.

Üdvözlettel:

Koragyermekkori program



Enni és lenni – táplálkozás

A gyermeke bizonyára megismerkedett nagyon sok olyan étellel, amit Ön már régóta fogyaszt. Nyilvánvalóan kialakultak a kicsi preferenciái is. Mit adhatunk neki, amivel leginkább hozzájárulunk a fejlődéséhez?

A kicsik egészséges fejlődését ebben a korban leginkább a jól megválasztott vegyes étrend képes biztosítani. Szülőként azért is érdemes figyelnünk a változatos étkezésre, mert csak így tudjuk biztosítani a gyerekeknek a szükséges vitaminokat természetes úton, és így kerülhetjük el, hogy az egyoldalú táplálkozás miatt valamilyen hiányállapot alakuljon ki. A vegyes étrendhez való szoktatás egyben a későbbi egészséges élet alapja is, emellett a lehető legjobb módja a túlsúly és az elhízás megelőzésének. Azt azonban tartsuk szem előtt, hogy a gyerekek számára az elsődleges példát a szülők étkezési szokásai adják, és nem az, amit mondunk neki. Ne várjuk el tehát, hogy a kicsik szeressék a friss zöldséget és gyümölcsöt, ha azt látják, hogy mi magunk csak nagyon ritkán fogyasztjuk ezeket.

Az étkezések kialakításakor figyeljünk rá, hogy lehetőleg mindig ugyanabban az időpontban étkezzünk, naponta lehetőleg ötször (a főétkezések között kisebb adag tízóraival és uzsonnával). A rendszeresség mellett mindig hagyjunk elég időt a gyerekeknek, hogy be tudják fejezni az étkezést a saját tempójukban, nyugodt hangulatban. Ezzel elejét vehetjük a felnőttkori rossz szokásokból származó elhízásnak.

A csecsemőkori nagyon gyors növekedéshez képest a kisdedek fejlődése egyéves kor után már lelassul, így nincs szükségük olyan nagy mennyiségű tápanyag- és energiabevitelre, mint korábban.

Az étkezésen túl a gyerekeknél is fontos a megfelelő folyadékpótlás. A szervezetük folyadékigényét sok minden befolyásolja (életkor, a környezeti- és a testhőmérséklet, aktív mozgás, stb.), általánosságban mégis elmondható, hogy a napi teljes folyadékigényük ételben, italban, ivóvízben kb. 1,5 liter naponta. A legjobb, ha egyéves kor után elsősorban ivóvízzel (esetleg gyerekeknek való ásványvízzel) csillapítjuk a szomjat, ezt néha kiegészíthetjük gyerekeknek való teával, gyümölcslevekkel, levessel, kevés tejjel vagy tejhelyettesítő készítménnyel.

TIPP

Tévedés azt hinni, hogy a gyümölcslé megfelelő folyadékpótló, ugyanis erőteljesen módosítja az ízérzékelésünket, ezért még többet kívánunk belőle fogyasztása után. A gyümölcsrosthoz egyszerűbben és hasznosabban hozzájuthatunk, ha megesszük magát a gyümölcsöt. A gyümölcsleveket emellett rendszeresen cukrozzák. Ha mindenképpen gyümölcslevet szeretnénk adni a gyermeknek, hígítsuk azt legalább a kétszeresére.

A cukor valóban jó eséllyel teszi tönkre a szervezetünket. Iktassuk ki a konyhából és ne adjunk a gyereknek cukrozott folyadékot és táplálékot.



Ne bonyolítsuk túl a szobatisztaságot!

A kisgyerekek bilire szoktatásának idejéről és módjáról nagyon eltérőek a vélemények, de abban a szakemberek is egyetértenek, hogy nincs olyan, hogy egyszercsak spontán, magától kialakul a szobatisztaság. A gyerekeket meg kell erre tanítani, de nem mindegy, hogy hogyan. A szobatisztaság ugyanakkor a szülőkkel való együttműködés, a civilizációs szokások megtanulásának fontos állomása.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az egy-másfél éves korban kezdődő szoktatás túl korai, és ilyenkor a gyerekek gyakran ellenállnak, vagy a szoktatás sikertelensége konfliktusba torkollik és feszültséget szül a gyerekek és a felnőttek között. A másik véglet, amikor teljesen „a gyerekre bíznák”, hogy mikor válik éretté a szobatisztaságra, ennek eredményeként nem ritka a 3-4 éves pelenkás, de a szobatisztasági tréning halogatása és kitolása eddig a korig értelmetlen és felesleges.

A szobatisztaságra szoktatás legalkalmasabb ideje a gyerekek két és három életéve közötti időszak. Ekkor viszonylag konfliktusmentesen kialakítható a szobatisztaság, ha a szülők megfelelően figyelnek a gyerekekre. Fontos azonban, hogy a kicsik megértsék: most meg kell tanulniuk akarattal irányítani a pisi és a kaki visszatartását és elengedését. Megfelelő bátorítással és dicsérettel 2-2,5 éves kor körül a szobatisztaság néhány hónap alatt kialakul, és a gyerekek hallatlanul büszkék új teljesítményükre.

TIPP

  • Viszont amíg eljutunk idáig, addig bíznunk kell a gyermekünkben. Ha például továbbra is pelenkázzuk „biztos, ami biztos” alapon, akkor nem lesz motiválva az átállásra. Lehetőleg ne kérdezgessük állandóan azt sem, hogy kell-e vécére mennie és ne tegyünk szemrehányást, ha időnként „baleset” történik. A kicsinek nemcsak az ingert kell megtanulni felismernie, de azt is éreznie kell, hogy ez az ő feladata. A szobatisztaságra szoktatásnál azzal teszünk a legtöbbet, ha hozzásegítjük a gyermekünket, hogy figyeljen a szükségleteire. Ha lehet, minél többet hagyjuk meztelenül szaladgálni (főleg nyáron), így sokkal természetesebb kapcsolatba kerül a testével. Sokat segít, ha beszélgetünk a szobatisztaságról, együtt olvasunk játékos könyveket erről a témáról és elmondjuk, hogy a felnőttek is vécére járnak és nem viselnek pelenkát.
  • A szobatisztaságra szokáskor elkerülhetetlenek a kisebb-nagyobb balesetek, emellett lelki megrázkódtatások is könnyen okozhatnak alkalmi visszaesést (pl. testvér születése, költözés), de ezek a folyamat természetes velejárói és ha türelemmel és megértéssel reagálunk, akkor hamar túljutunk ezeken.



Kisfiú, kislány - nemiség

Vannak, akik kisgyermekkoruktól kezdve küzdenek azzal, hogy mások, mint a többiek: vannak például kislányok, akik úgy érzik, hogy fiúnak születtek, csak nincsen meg hozzá a megfelelő szervük. Sokszor hallunk fiúkról, akik soha nem vonzódtak a lányokhoz. Az elmúlt évtizedekben gyökeresen átalakult a szexualitásról alkotott kép, sok ember megengedőbb, elfogadóbb lett a mássággal élőkkel szemben.

A test különbségei már az újszülötteknél megmutatkoznak: a fiúk általában nagyobb súllyal születnek, a válluk szélesebb, a medencéjük keskenyebb. A kisfiúk sérülékenyebbek: gyakrabban betegek, nehezebben vészelik át ugyanazokat a betegségeket. A fiúk általában jobban kedvelik a nagy mozgással járó játékokat, autót, repülőgépet utánoznak, építenek és szerelnek. A lányok inkább foglalkoznak ékszerekkel vagy edényekkel, örülnek a szép ruhának, illegetik magukat a tükör előtt. A nemek szerinti elkülönülés kisiskoláskorra nagyon határozottá válik. A fiúk szívesebben tagjai nagyobb csoportoknak, a lányok inkább bensőségesen, kettesével, hármasával találkoznak, pletykálnak.

A gyerekek nagyon korán megértik és „számon tartják” nemüket. Legtöbben már a beszédtanulás kezdetén pontosan tudják, ki „néni”, ki „bácsi”. Körülbelül kétéves kortól meglepődnek vagy megsértődnek a kisfiúk, ha lánynak, a kislányok, ha fiúnak nézik őket. 3-4 éves koruktól kezdve világosan megértik, hogy a nemük alapján apák illetve anyák, férjek illetve feleségek lesznek.

TIPP

Természetes, ha a szülők másként bánnak a fiú- illetve a lánygyerekükkel. Az apák gyakran félénkebben tartják a karjukban a lánycsecsemőt, az anyák viszont közvetlenebbek lehetnek a kislányukkal.

Az, hogy egy szülő fiút vagy lányt szeretne inkább, nem elítélendő! A szülők többségének sikerül feldolgozni a csalódást, ha a gyerek nem olyan nemű, mint amilyet szerettek volna. Ha nehézséget okoz a gyerek nemének elfogadása, pszichológus segítségét kérheti az a szülő, aki nem tudja elfogadni, hogy fia vagy lánya született. Az kap az életre jó útravalót, aki gyerekkorában megtanulta elfogadni önmagát és a fontosabb tulajdonságait.

Még a legjobb, legközvetlenebb családban is gyakran tapasztalható, hogy a kisfiúk az anyjukkal, a kislányok az apjukkal vannak intimebb, közelibb viszonyban.

A másik nemű szülővel való kapcsolat fontos szerepet játszik a későbbi női vagy férfi szerep megalkotásában, ezért tartják fontosnak a szakemberek, hogy a gyerekek akkor is legyenek folyamatos kapcsolatban mindkét szülővel, ha történetesen nem élnek együtt.

Vannak szülők, akiket aggaszt, hogy a gyerekük a másik nem ruháit viselné szívesen vagy furcsa dolgai vannak. A fiúknál például a bátorságot szokták hiányolni, lányoknál a rendet vagy a kedvességet. Mindennek azonban vajmi kevés köze van a későbbi, akár nemi, akár egyéb tulajdonságokhoz.

A gyerek egészséges fejlődése érdekében lehetőleg egyedül, a szülőktől külön szobában aludjon.

A gyerekek nagyon figyelik a felnőtt szerepeket, hasonlítani szeretnének, olyanok akarnak lenni, mint a bátor katona, vagy a sokat utazó nagybácsi. A szülők is közvetítik feléjük , hogy „ők kik”, például mondhatják, hogy „Te az én fiam vagy, legyél okos és bátor!”. A biológiai nem (sex) mellett a társadalmi nem (gender) fogalmát is használják a szakemberek, és még a pszichológusok között is vita van arról, hogy a nemi identitás mennyiben társadalmi és mennyiben biológiai meghatározottságú.

Gyorslinkek