Korcsoportos hírlevél
20. hét
24. hét
28. hét
32. hét
36. hét
40. hét
Szülést követően
1 hónap
2 hónap
3 hónap
4 hónap
5 hónap
6 hónap
7 hónap
8 hónap
9 hónap
10 hónap
11 hónap
12 hónap
15 hónap
1,5 év
2 év
2,5 év
3 év
3,5 év
4 év
4,5 év
5 év
5,5 év
6,5 év

26. Baba-mama hírlevél – 4 éves gyermek

Kedves Olvasó, kedves Szülők!

Szülői típusok: az elkényeztető szülő. Minden szülőt próbára tevő hiszti, a gyermek és a gyász. Hírlevelünk 26. számában ezeket a témákat járjuk körbe, illetve beszélünk még a fogápolásról is.

Számos egyéb, érdekes és hasznos cikket talál a várandósságtól a gyermek hetedik életévének betöltéséig terjedő időszakra vonatkozóan a www.koragyermekkor.hu weblapunkon.

Üdvözlettel:

Koragyermekkori program



Elkényeztető szülő

Minden gyereknek szüksége van szabályokra ahhoz, hogy biztonságban érezze magát, és felnőttként elégedett és sikeres lehessen. Az óvodában, az iskolában, a munkahelyen, a közlekedésben számtalan szabály vesz körül bennünket. Az emberek közötti békesség érdekében lassanként megtanuljuk, mit szabad és mit tilos megtenni, és sokkal nehezebb a világ dolgait átlátni annak a gyereknek, akit túlságosan engedékenyen nevelnek. Az átlagosnál kényeztetőbb szülő - jó szándékból vagy bizonytalanság miatt - nem szab egyértelmű határokat. Pedig a kiszámíthatóság igazi kincs a gyereknek, persze ezen belül szereti próbálgatni erejét és képességeit!

TIPP
  • Beszéljük át gyermekünkkel, hogy miért fontosak a szabályok és miért van rájuk szükség még a felnőtt életben is. Számára is legyenek érthetőek és követhetőek a szabályok (mese után aludni kell). Ahelyett, hogy mit szeretne enni, kérdezzük ezt: „Banánt szeretnél vagy inkább gyümölcsös joghurtot uzsonnára?” Dicsérjük meg, amikor együttműködik és értékeljük az igyekezetét akkor is, ha a végeredmény még nem az, amit elvártunk tőle (pl. megpróbált rendet tenni a szobájában).
  • Ha a szülő nem tud rászólni az óvodás gyerekre, aki este 9-kor a lépcsőházban labdát pattogtat és hangoskodik, akkor az a gyerek később az iskolában egyszerűen nem fogja érteni, hogy mi a baj vele, másokat miért idegesít. (Persze választhatunk neki sportos iskolát, ahol rengeteget labdázhat, de ott is lesz olvasás óra, ahol nyugton kell maradni.)
  • A szülő legyen következetes, ne féljen nemet mondani vagy kifejezni, ha éppen fáradt vagy kedvetlen valamihez. A gyermek akkor is szeretni fogja az édesanyját, ha az nem áll neki éjfélkor palacsintát sütni.
Az elkényeztetett gyerek néha nem törődik semmivel és kedvetlenség jellemzi, de előfordulhat az is, hogy a szabályok nélkül növekvő gyerek inkább követelőzővé válik, és azt várja, hogy környezete kiszolgálja. Tizenéves korban a szülő gyakran teljesen elveszíti az ellenőrzést a korábban elkényeztetett gyermek felett, aki nem tanulta meg, hogy ha rosszat tesz (vagy nem tesz semmit), akkor annak következménye van. Előfordulhat, hogy a túlontúl engedékeny szülők felé semmilyen tiszteletet nem mutat a gyerek. Az is gyakori, hogy a tinédzserek kihasználják, hogy a szülő nem tud nemet mondani, ha pedig baj történik, a szülő „fejéhez vágják”, hogy miért nem volt szigorúbb.

Ha a családban nincsenek egyértelmű szabályok, a gyereknek sokkal nehezebb sikert elérni. Miért? Azért, mert nemcsak a kortársak közé, hanem az egész közösségbe kell beilleszkedniük. Az anyukáknak gyakran vannak kéréseik a gondozók és a pedagógusok felé. Megkérik például a dadusokat, hogy figyeljenek a gyerekre, ne egyen tejeset, mert allergiás. Megkérik a tanárnőt, hogy ne feleltessen, mert a gyerek fáradt, nem aludt, beteg a nagymama, stb. Tehát a szülők is elvárják, hogy odafigyeljenek a gyerekre, cserébe érdemes segíteni a pedagógusoknak a kezdetektől fogva azzal, hogy a gyereknek elmagyarázzuk: szabályok mindenhol vannak. Néhány tiltás kell ahhoz, hogy a gyerek később képes legyen reggel felkelni, határidőket betartani, együtt dolgozni kollégákkal, kompromisszumot kötni barátokkal, együtt élni másokkal.

A gyermeki őszinteség sokszor áldás a humorérzékkel és erős önkritikával megáldott embereknek, de átok lehet azoknak, akik érzékenyek és befelé fordulók, ráadásul egy bizonyos életkor után már tiszteletlenségnek és szemtelenségnek nevezik a kíméletlen őszinteséget.

Néhány jól átgondolt szabály felállításával segíthetjük a gyermek mindennapjait, de legyenek szabad időszakok is, például lehet játék az esti fürdés előtt!



Szép fogakkal lehet mosolyogni

Ha ügyesek voltunk és nem erőltettük, de odafigyeltünk eddig gyermekünk fogápolására, ráadásul magunk is jó példával jártunk elöl, mára bizonyára a gyerek életének természetes része lett a fogmosás.

Nagyobb gyerekek már önállóan is próbálgathatják a fogmosást, de 6 éves korig inkább csak szülői segítséggel és felügyelettel. Érdemes kizárólag természetes összetevőjű fogkrémet választani. A fogkrém ugyanis könnyen felszívódik a száj nyálkahártyáján, és a gyerek is szívesen lenyeli, különösen az ízesítetteket. Természetesen felnőtt fogkrémet nem használhatnak, mindig babafogkrémet adjunk nekik. Kisméretű, kis fejű, lekerekített végű fogkeféket vásároljunk a kicsiknek, ezzel tudják tisztogatni a fogacskáikat.

TIPP
  • Hogyan mossanak fogat a nagyobbacska gyerekek? Az alapos fogmosás legalább 2 percig tart. Minden fogat át kell dörzsölni. Ahol a fogak találkoznak az ínnyel, ott a fogkefét 45 fokban illesztve, körkörösen mozgassuk kívül és belül. Ezután a rágófelszínt kell megtisztítani, végül a nyelvhátat. Ezt minden étkezés után ismételjük meg, de naponta legalább kétszer. Az esti fogmosás semmiképpen sem maradhat el!
  • Lehet, hogy sokáig cumit használ majd a gyermekünk, vagy az ujját szopja. Ez 4 éves korig teljesen természetes módja az önnyugtatásnak – amennyiben csak önmaga megnyugtatására, esetleg elalváshoz használja ezt a módszert. E kor felett viszont már lassan és szelíden le kell róla szoktatnunk, különben deformálhatja az állkapcsát és befolyásolhatja, milyen irányba növekedjenek a fogak.
  • És hogy mi a legfontosabb? A szülői példamutatás! Ha a kicsik látják, hogy nem sumákoljuk el a fogmosást, számukra is minta lesz a fogak tisztán tartása.


Hiszti

Sok szülő nehezen viseli gyermeke kezelhetetlen, hisztis viselkedését. Az ellenállás része, hogy a gyerek hangosan zokog, vagy akár tombol, ha nem kapja meg azonnal, amit szeretne. Máskor nem akar jönni vagy éppen elindulni, enni, öltözni, és a délutáni vagy esti lefekvéssel is gondok lehetnek, pedig a szülő úgy érzi, hogy „nem bántotta meg” a gyereket, és nincsen oka a sértődésre.

Ha a gyerek testi épségére veszélyes a hiszti, például a fejét veri a falba, akkor muszáj a kezét gyorsan határozottan lefogni, ölbe venni, hátulról óvatosan átölelni, és addig így tartani, megnyugtató hangon beszélni hozzá, amíg elmúlik a hisztiroham. A kicsinek hallania kell, hogy amit akaratosan szeretne, az jogos, csak nem teljesíthető (például jöjjön azonnal a mama, ha éppen kórházban van) vagy pedig badarság vagy veszélyes (például éjszaka menjünk sétálni).

Érdemes figyelni, hogy hisztis viselkedést okozhat akár kezdődő betegség, kialvatlanság, éhség, fáradtság, vagy bujkáló fájdalom is. Sokszor a gyermek környezete vagy egy élethelyzet, ami számára feszültséget, ijedtséget, vagy bánatot okoz, szintén előidézhet ilyen reakciót.

TIPP

Bármennyire is látványos a tombolás, ne engedjünk meg olyasmit, ami ellentmond a józan észnek. A szülő higgadtsága és a gyermek figyelmének másra terelése (például egy érdekes bogárral, mondókával, vagy egy izgalmas programmal) csillapíthatja az elszabadult érzelmeket. Fontos már ebben az életkorban megtanulni, hogy nem jár minden, akkor sem, ha anyagilag elérhető.
A rosszul kezelt hisztik kárt okozhatnak a szülők és a gyerekek viszonyában. A gyerek ugyanis ilyenkor ösztönösen teszteli a felnőttet, hogy meddig mehet el, mit hagynak neki és mikor szólnak rá. Nagyon nagy teher egy kisgyereknek, ha mindent szabad! Ő még nem képes belátni döntései következményét! Ha például egy gyerek sorbanállás közben hisztizve követeli a szülőtől, hogy vegyen meg neki egy csomag matricát a pénztárnál, és a szülő (vagy helyette a nagyszülő) ezt megteszi, ezzel nem csökkentik a hisztis jelenetek számát, hanem idővel egyre lehetetlenebb követeléseket idéznek elő a gyermekükben (elvárja a gyerek, hogy bármit bármikor megkapjon).



A gyermek gyásza

A felnőttek számára is nehéz feladat a gyász: ha elveszítjük egyik hozzátartozónkat, valahogy tudomásul kell vennünk a veszteséget, szembenéznünk a halállal, és meg kell emésztenünk fájdalmas érzéseinket. A gyermekek ebben a helyzetben ugyanolyan nehézségeken mennek keresztül, noha ennek jelei teljesen mások lehetnek, mint a felnőtteknél. Ezt sok szülő félreérti, és úgy gondolja, hogy a gyereket hidegen hagyja az eset: Lám, most is hogy rendetlenkedik! Így aztán megesik, hogy a gyerekek gyötrő kérdéseikkel magukra maradnak.

Tudni kell, hogy a gyerekek gyászra adott azonnali reakciói hevesen, de gyorsan lezajlanak. Az ezt követő látszólagos megnyugvás mögött viszont ott lehet a súlyos lelki sérülések veszélye is, ha a gyerek nem kap példát és segítséget arra, hogy igenis ki lehet fejezni a gyász érzéseit, nem kell, hogy titokká, tabuvá váljon mindez a családban. Különösen az egyik szülő halála befolyásolhatja súlyosan a későbbi személyiségfejlődés egészét, ha nincsen mód a gyász mély megélésére. A testvér vagy hasonló korú gyermek halála is elhúzódó szorongásforrás lehet.

Megnehezíti a gyász feldolgozását, hogy manapság a gyerekek nem találkoznak a mindennapi életben az elmúlás természetes formáival. Ezt a témát inkább csak elszemélytelenedett módon, képernyőn keresztül, a bombasztikus hírekből ismerik.

TIPP
  • Ha segíteni szeretnénk egy gyereknek megküzdeni egy halálesettel, beszélgessünk vele erről, ne féljünk a kérdésektől! Adjunk rájuk a korának és értelmi szintjének megfelelő magyarázatokat, olyanokat, amelyeket magunk is hitelesnek érzünk.
  • Kérdezzük arról, hogy az elhunyt milyen szerepet töltött be az életében, milyen közös dolgaik voltak, és engedjük, hogy a saját ritmusában meséljen. Meglehet, hogy hirtelen témát vált, ő így tudja jelezni, hogy ennyi elég volt. Ám nyitottságunk segíthet neki, hogy újra szóba hozza a témát, veszteséget.
  • Kisebb gyerekeknél előfordulhat, hogy magukat érzik bűnösnek. Esetleg úgy gondolják, hogy a haláleset egy rossz cselekedetük vagy gondolatuk miatt következett be. Nyugtassuk meg őket, hogy ilyen nem történhetett. Biztassuk a gyermeket, sőt adjunk mintát arra, hogy érzéseit mutassa ki, a szomorúság mellett esetleg a kevésbé „ildomos” haragot is.
  • A temetésen való részvétel életkorfüggő. A gyerekkel közösen eldönthetjük, hogy szeretne-e eljönni, el tudja-e fogadni a halál visszafordíthatatlanságának látható tényeit. Ha ezt még korainak találjuk, akkor valamilyen tevékenységbe ágyazott búcsú is lehetséges. Jó lehet egy rajz, egy emléktárgy egy közös élményről, amit a gyerek később egy jól előkészített temetőlátogatáskor vihet ki a sírhoz, emlékhelyhez. Akár így, akár úgy, a lényeg, hogy a gyerek ne érezze magát kizárva egy családi eseményből, olyan valakivel legyen együtt, akivel megbízhatóan bensőséges kapcsolata van. Közeli hozzátartozó, főképpen szülő elvesztésekor hasonlóképpen fontos, hogy lehetőleg ne változzon a gyerek környezete, napirendje a haláleset után. Ne vonják meg tőle az életben maradottak a figyelmet, sőt biztosítsák, hogy ők jól vannak, nem fognak meghalni, hasonlóképpen őhozzá, akivel szintén rendben van minden.

Gyorslinkek