A gyermek fejlődése
A gyermek fejlődése / 2,5–3 év / Testi fejlődés és mozgás

Testi fejlődés és mozgás

Nagymozgás

Egészséges gyermek 2,5 évesen

  • Labdarúgásnál lábát hátra és utána előre lendíti.
  • Futása összerendezett.
  • Páros lábbal ugrik helyben.
  • Leugrik 10-15 cm magasról.
  • Rövid lépcsőn felfelé váltott lábbal megy.

2,5 és 3 éves kor között

A járásegyensúly fejlődésével a gyermek képessé válik egyre keskenyebb felületeken végigmenni, lábait egyre jobban összezárja, és később vonalon végigmenve is próbál járni. A járás során próbálgatja az egyensúlyozást úgy is, hogy a lábujjhegyein lépked, pipiskedve jár.

Megtanul egyre nagyobb távolságra előre ugrani, kezdetben ez kb. 12-22 cm-es ugrás. A leugrásban is fejlődik, egyre magasabbról, akár 20-30 cm-ről rugaszkodik neki. Amikor új magasságokból gyakorolja a leugrást, még visszatér a lépőugráshoz, majd innen is begyakorolja a páros lábbal való elrugaszkodást és leérkezést.

Labdakezelés területén is megfigyelhetjük a gyermek ügyesedését. Amikor helyből rúg, egy lábra kell állnia, kezdetben ez egy-egy pillanatra sikerül, ezért az első rúgásoknál előre lép, és eközben továbbítja a labdát. Később, amikor hosszabban meg tud állni egy lábon, hátra majd előre lendíti a lábát rúgásnál. A rúgás rövid, nehezen találja el megfelelő szögben a labdát, ezért annak irányítása még véletlenszerű.

Hároméves korra alakul ki a váltott lábas lépcsőzés, amikor már mindegyik lépésnél másik fokra lép – a felfelé lépegetést hamarabb megtanulja. A legtöbb hároméves már kézfogás és kapaszkodás nélkül megy a lépcsőn felfelé váltott lábbal. Lefelé tovább megmaradhat a kapaszkodás és a mellélépéssel való haladás is. Sokat számít még ebben az életkorban a lépcsőfokok magassága és hosszúsága. A túl magas fokok és a hosszú lépcsősor nehezítik a lépcsőzést. Ha a lépcső nem tömör szerkezetű, át lehet látni a lépcsőfokok vagy a korlát rácsai között, akkor a mélység látványa miatt óvatosabb és félénkebb lehet, főleg lefelé menet.

A vonalon járást szívesen gyakorolgatja először kézfogással, azután szabadon. Próbálgassuk homokozó peremén, járdaszegélyen vagy kidőlt fatörzsön a végiglépkedést. Jó móka, amikor színes járólapok mintaszerűen vannak lefektetve, itt is tudjuk a csíkokat, vonalakat követni. Sokszor a gyermek választ ki egy színt vagy formát, és csak arra hajlandó lépni, ilyenkor óriáslépésekre, átugrásokra kényszerül.



Az ugrás kialakulását és fejlődését érdemes elősegíteni a gyermeknél. A gumiasztalon, gumiágyon ugrálást már akkor is szereti gyakorolgatni, amikor a talajon még nem képes a felugrásra. Később is szívesen gyakorolja az ugró mozgást, érdemes erre ösztönözni.

Ebben az életkorban szívesen játszik mozgásos játékokat a felnőtt kezdeményezésével és irányításával. A körjátékok, sorjátékok és egyszerű szabályjátékok kiválóan alkalmasak erre. Az egyszerű népi játékokat több gyerekkel közösen lehet játszani. Jó, ha a gyerekek életkorban kicsit különböznek, így a nagyobbakat követhetik a kisebbek. A bújócskák, fogócskák is elkezdhetők már. De azt is nagyon élvezik, ha egy felnőtt vagy nagyobb gyerek feladatokat diktál a csoport többi tagjának, például egy lábon állás, járás hátrafelé vagy oldalazva, ugrálás előre, galoppozás, futás cikcakkban, stb.

Fontos a rendszeres testmozgásra való igény kialakítása a gyermeknél. Ne féljünk a lábbal, pedállal hajtható eszközöktől, egyelőre a három- vagy négykerekűek alkalmasak erre. A pedálozás nehéz mozgás, eleinte adhatunk kis lendületet a gyermeknek, hogy meg tudjon indulni. Tanulásra, gyakorlásra a sportpályák, parkok, sétálóutcák a legalkalmasabbak, de nagyobb városokban találhatunk néhány helyen kerékpáros gyakorlópályákat is.

Az úgynevezett futóbicikli is kedvelt jármű két és fél-hároméves kortól. Ez tulajdonképpen pedál nélküli bicikli, tehát ha van kisméretű kerékpárunk, akár annak a pedálját leszerelve alakíthatunk ki futóbiciklit. Ezzel a két keréken való egyensúlyozást könnyedén megtanulja a gyermek. Lehetőleg legyen rajta kézifék, mert nagy sebességgel lehet vele menni, és megállni is tudni kell vele! Amíg a közlekedés alapvető szabályit nem képes betartani a kicsi, védett területen gyakoroljunk vele: kertben, ligetekben, parkokban, sétálóutcákban vagy játszótereken. A pedálos kétkerekű biciklizés a fentiek begyakorlása után már gyerekjáték lesz akár három-négyéves korban. A bukósisak rendszeres használata nagyon fontos!


Finommozgás

Egészséges gyermek 2,5 évesen 

  • Képes vékony lapú könyvet, újságot lapozni.
  • A ceruzát az ujjaival tartja.
  • Vonalhúzást utánoz (vízszintes, függőleges és keresztezett vonalakat).
  •  Ollóval kisebb vágásokat végez.

2,5 és 3 éves kor között

Rajzolásnál láthatjuk, hogy már nem a közepén markolja a ceruzát, hanem finomabb fogással, az ujjaival kezdi tartani azt, a hegyéhez közelebbi végén. A firkálás során egyre többször lefékezi a mozdulatait, és lassan húz vonalakat különféle irányokban. Egyre jobban irányítja a ceruzát, néha bezár egy vonalat, és így kör formálódik. Egy-egy jól sikerült alakzatba azután bele is lát valamit, és büszkén mondja, hogy ez egy hajó, alma vagy éppen kutya. Később már kifejezetten ábrázolási szándékkal rajzol, alkotás közben mondja, hogy mi lesz belőle, a végeredmény azonban még nem mindig felismerhető.

A labda dobásánál is megfigyelhetünk új dolgokat. Az egykezes dobásnál már nemcsak a kart lendíti, hanem a törzs is elfordul kissé dobás előtt, és az előkészületnél gyakran tétovázik, ellép a lábával. Nagyobb labda kétkezes dobásánál már képes alulról és fej fölül is indítani a dobást. A labdát egyre messzebbre el tudja dobni, bár elengedés után az még kissé lefelé repül. Néhány méteren belül egyre jobban eltalálja a kiszemelt célt is.

Elkezdődik a labda elkapásának tudománya is. A nagyobb labdát könnyebben megfogja, főként ha közelebbről dobjuk neki, és ő előrenyújtott karral várja. Ebben az életkorban a labda érkezésekor egy merítésszerű mozdulattal a mellkasukhoz szorítja azt, a kézfejet kevésbé használja, inkább egész karjával dolgozik. A labda elkapása nem mindig sikeres, többnyire csak az esetek felében, negyedében képes megtartani.

A kézmozgások és tárgyhasználat fejlődésében segíti őt, hogy otthon nagyon szeret segíteni. Elpakol étkezés után, vagy vásárlás után kiveszi az élelmiszereket a szatyorból, feltörli a kiömlött vizet. Gyakorta inkább olyan munkákban vesz részt, ami saját nemére jellemző: a kislányok inkább anya körül, a kisfiúk inkább apa körül segédkeznek, de fordítva is igaz. Figyeli a testvérek és a nagyszülők tevékenységét is, és szívesen bekapcsolódik, ha engedjük. Érdemes bevonni a gyermeket olyan házimunkákba, ahol ő is tud egyszerű tevékenységeket, munkafázisokat elvégezni. Például bevásárlásnál a kicsi is vihet egy kis hátizsákot, amiben hazahozhat könnyebb dolgokat, vagy kipakolhatja a zöldségeket, gyümölcsöket a tárolóba, vagy a hűtőbe való dolgokat ő adogathatja nekünk a kosárból.

Ebben a korban a két kéz együttes, összehangolt használata már nagyon fontos ahhoz, hogy bonyolultabb és akár többlépéses tevékenységeket elvégezzenek. Kézügyességük nem egyformán jól összehangolt ebben az életkorban, ezért fontos, hogy egy-egy játéktevékenységet bontsunk fokozatokra, hogy a gyermeknek mindenképpen sikerélménye legyen a játék során. Kedvelt tevékenység ebben az életkorban a gyöngyfűzés, de nem minden kisgyermeknek sikerül egyből zsinórra fűznie a gyöngyöket. Kaphatók műanyagból, illetve fából készült, nagyobb méretű gyöngyök is, és ajánlott, hogy a gyakorlás kezdetén először ne zsinórra, hanem pálcára, rúdra fűzzék fel a gyöngyöket. Amikor ez már könnyedén megy, előkerülhet a madzag is. Ha sikerül merevebb tartásút beszerezni (pl. zseníliadrótot, műanyag szálat), akkor erre, a pálcához hasonlóan, könnyebb a gyöngyöt felfűzni. Ha pedig már a puha fűző is előkerül, célszerű a végén 1-2 cm-t szigetelőszalaggal betekerni, hogy a gyöngy könnyebben átdugható legyen. 

Gyorslinkek